Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vasárnap hivatalosan is a Munkáspárt, a PT jelöltje lett. A 80 éves politikus ismét Geraldo Alckmin jelenlegi alelnökkel indul, és ha győz októberben, a negyedik elnöki ciklusát kezdheti meg. A legfrissebb felmérések szerint Lula előnyben van legfőbb kihívójával, Jair Bolsonaro volt elnök fiával, Flávio Bolsonaro szenátorral szemben.
Egységesebb lett a baloldal
A PT São Pauló-i országos konvencióján hivatalosan is megerősítették a Lula–Alckmin párost. A párt szerint 1989, vagyis a közvetlen elnökválasztások visszaállítása óta először fordul elő, hogy már az első fordulóban hét progresszív párt sorakozik fel ugyanazon elnökjelölt mögött.
A PT, a Brazil Kommunista Párt és a Zöld Párt mellett a PSOL, a Rede, a Brazil Szocialista Párt és a Demokratikus Munkáspárt is Lula mögé állt. A Reuters szerint a politikailag legjelentősebb öt balközép párt ilyen mértékű összefogására Lula mögött korábban nem volt példa.
A kampány egyik fő üzenete várhatóan a gazdasági növekedés, a társadalmi felzárkóztatás és Brazília szuverenitásának védelme lesz. A PT vezetése szerint Lula következő ciklusában tovább folytatná a szociális programokat, miközben az ország gazdasági és nemzetközi pozícióját is erősítené.
Bolsonaro fia a fő kihívó
A választás másik főszereplője Flávio Bolsonaro szenátor, akinek elnökjelöltségét július 25-én tették hivatalossá. Kampánynyitóján személyesen vett részt Javier Milei argentin elnök, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig videóüzenetben jelentkezett be. Flávio Bolsonaro adócsökkentést és keményebb közbiztonsági politikát ígért, egyúttal világossá tette, hogy folytatni kívánja apja politikai örökségét.
Jair Bolsonaro maga nem indulhat: a korábbi elnököt tavaly elítélték a Lula 2022-es választási győzelmének megakadályozását célzó puccskísérletben játszott szerepe miatt. A brazil jobboldal vezető elnökjelöltje így most a fia lett.
Lula vezet a felmérésekben
A július végén közzétett AtlasIntel/Bloomberg-kutatás szerint Lula az első fordulóban 44,9 százalékot, Flávio Bolsonaro pedig 35,8 százalékot kapna. Renan Santos 7,8, Ronaldo Caiado 3,1, Romeu Zema pedig 2,8 százalékon áll.
Egy Lula–Bolsonaro második fordulóban a jelenlegi elnök 49,2 százalékkal vezetne Bolsonaro 42,9 százalékával szemben. Az előny lényegében stabil: júniusban Lula 48,8, Bolsonaro pedig 42,3 százalékon állt. A július 22. és 27. között készült felmérés 5021 választó megkérdezésével készült, hibahatára egy százalékpont.
Ez egyelőre kényelmes, de korántsem behozhatatlan előny. Brazília továbbra is erősen polarizált, és a Reuters által idézett kutatások szerint az elmúlt évtizedben számottevően nőtt azoknak a braziloknak az aránya, akik jobboldalinak tekintik magukat.
Trump is bekerült a kampányba
Az idei választás azonban már nem pusztán brazil belpolitikai küzdelemként bontakozik ki. Lula az elmúlt hetekben többször is azzal vádolta Donald Trump amerikai kormányát, hogy megpróbál beavatkozni a brazil választási folyamatba.
Brasília nemrég megtagadta két amerikai tisztviselő beutazását, mert a brazil kormány szerint azért érkeztek volna az országba, hogy kétségeket ébresszenek az elektronikus választási rendszer megbízhatóságával kapcsolatban. Az amerikai külügyminisztérium visszautasította a vádat, és azt állította, hogy egy rutinjellegű, a demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó látogatásról lett volna szó.
Lula ugyanakkor világossá tette, hogy a szuverenitás kérdését kampánytémává kívánja emelni. Egy Ceará államban tartott rendezvényen azt mondta: nem kér külföldi segítséget, számára kizárólag a brazil választók támogatása számít.
A Reutersnek nyilatkozva ennél is világosabban fogalmazott Trump kapcsán: nem akar konfrontációt az amerikai elnökkel, hanem „a narratívák csatájában” akarja legyőzni ellenfeleit.
Milei nyíltan Bolsonaro mellé állt
A brazil kormány különösen érzékenyen reagált Javier Milei szerepvállalására. Az argentin elnök személyesen utazott Brazíliába Flávio Bolsonaro kampánynyitójára, ahol élesen támadta Lulát és a brazil baloldalt.
A Bolsonaro-kampány ezzel látványosan nemzetközi jobboldali szövetségi rendszert igyekszik maga köré építeni. Milei mellett Netanjahu támogatását is felmutatta, Flávio Bolsonaro pedig Trump politikai szövetségeseként pozicionálja magát.
Lula erre éppen az ellenkező stratégiával válaszol: kampányának egyik központi motívuma az lett, hogy Brazíliának külső nyomástól függetlenül kell döntenie saját politikai jövőjéről.
Washingtonnal is nő a feszültség
A választási küzdelmet tovább élezi az Egyesült Államok és Brazília között kibontakozott kereskedelmi konfliktus. Washington júliusban újabb, 25 százalékos vámot vetett ki számos brazil termékre, majd további vámintézkedéseket jelentett be. Brazília a Kereskedelmi Világszervezethez fordult az amerikai lépések miatt.
A konfliktusnak politikai előzménye is van. Trump már 2025-ben nemzetbiztonsági és külpolitikai fenyegetésnek minősítette a brazil kormány egyes intézkedéseit, többek között Jair Bolsonaro és támogatói kezelésére hivatkozva.
A gazdasági vita ezért egyre szorosabban összefonódik a választási kampánnyal: Lula a brazil szuverenitás elleni nyomásgyakorlásként, ellenfelei viszont a Lula-kormány külpolitikai és gazdasági hibáinak következményeként igyekeznek bemutatni az amerikai–brazil konfliktust.
Októberben döntenek
A brazil választási hatóság hivatalos menetrendje szerint az elnökválasztás első fordulóját október 4-én, szükség esetén a másodikat október 25-én rendezik. A pártok augusztus 5-ig tarthatják meg jelöltállító konvencióikat, a jelöléseket augusztus 15-ig kell hivatalosan benyújtani, a választási kampány pedig augusztus 16-án indulhat el teljes erővel.
Lula számára a választás nemcsak egy negyedik elnöki ciklusról szólhat. A most 80 éves politikusnak ez várhatóan utolsó elnökválasztási kampánya lesz, miközben mögötte egyelőre nem látszik olyan baloldali politikus, aki hasonló támogatottsággal és politikai súllyal rendelkezne. Ha ismét győz, mandátuma végén 84 éves lesz.
A 2026-os választás így egyre inkább két politikai tábor és két külpolitikai orientáció összecsapásának ígérkezik: az egyik oldalon Lula, a BRICS, a multilateralizmus és a nagyobb brazil stratégiai önállóság hangsúlyozásával, a másikon Flávio Bolsonaro, aki apja politikai örökségére és a Trump–Milei vezette nemzetközi jobboldal támogatására épít.
