Huszonöt amerikai állam indított pert Donald Trump kormánya ellen az új, széles körű vámok miatt. A felperesek szerint a Fehér Ház olyan vámrendszert próbál új jogi alapra helyezve visszahozni, amelynek jelentős részét korábban már megsemmisítette az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. Az intézkedések mintegy hatvan ország importját érintik, és az államok szerint magasabb árakhoz vezethetnek az amerikai fogyasztók és vállalatok számára.
Huszonöt állam fordult bírósághoz
A keresethez többek között New York, Arizona, Kalifornia, Colorado, New Jersey és Minnesota főügyésze, valamint Kentucky és Pennsylvania kormányzója is csatlakozott.
A felperesek azt állítják, hogy az új vámok törvénytelenül terjesztik ki az elnöki hatáskört, és a kormány a kényszermunka elleni fellépésre hivatkozva próbál általános vámokat kivetni olyan országokra is, amelyek esetében nem bizonyította megfelelően a konkrét jogsértéseket.
A kereset szerint az intézkedések az amerikai gazdaságon belül is éreztetik majd hatásukat, mivel az import drágulása a vállalatok költségeit és végső soron a fogyasztói árakat is emelheti.
Hatvan ország került célkeresztbe
A Trump-adminisztráció márciusban indított vizsgálatot 59 ország és az Európai Unió ellen az amerikai kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján.
A Fehér Ház azt állította, hogy a vizsgálatok célja a kényszermunkával összefüggő nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok feltárása.
Erre hivatkozva júliusban 10 és 12,5 százalék közötti vámokat jelentettek be mintegy hatvan ország termékeire. Az érintettek között van az Európai Unió mind a 27 tagállama, továbbá Kanada, Japán, az Egyesült Királyság, Guatemala, Honduras és Salvador is.
A pert indító államok szerint azonban a kormány nem bizonyította, hogy az egyes országokkal szemben alkalmazott vámok valóban kapcsolatban állnak a feltárt kényszermunka-problémákkal.
A Legfelsőbb Bíróság már egyszer közbeszólt
Trump korábban az 1977-es Nemzetközi Sürgősségi Gazdasági Hatalmakról szóló törvényre, az IEEPA-ra hivatkozva vetett ki kétszámjegyű vámokat a világ szinte valamennyi országából érkező importra.
A kormány az Egyesült Államok tartós kereskedelmi deficitjét nemzetbiztonsági és gazdasági vészhelyzetként kezelte.
A Legfelsőbb Bíróság azonban kimondta, hogy az IEEPA nem ad megfelelő jogalapot ilyen vámok kivetésére. A döntés után a kormánynak vissza kellett térítenie az érintett importőrök által megfizetett vámokat.
A kieső bevételek pótlására a Fehér Ház átmenetileg 10 százalékos globális vámot alkalmazott, amely július 24-én lejárt.
Új jogalap, régi politika
A Trump-adminisztráció ezt követően fordult az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakaszához.
Ez a rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy az Egyesült Államok vámokat vagy más kereskedelmi szankciókat alkalmazzon olyan országokkal szemben, amelyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.
Ezek között elvileg a kényszermunka is szerepelhet.
A pert indító államok azonban úgy látják, nincs érdemi kapcsolat a nemzetközi ellátási láncokban feltételezett kényszermunka és az ennyire széles körben alkalmazott általános vámok között.
Szerintük Washington a kényszermunka kérdését csupán jogi indokként használja ahhoz, hogy folytassa Trump protekcionista kereskedelempolitikáját.
Országonként kellene bizonyítani
A felperesek egyik legfontosabb érve az, hogy a 301. szakasz alapján a kormánynak minden egyes érintett gazdasággal kapcsolatban igazolnia kellene, hogy konkrét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat történt.
Emellett azt is meg kellene indokolnia, hogy a kiválasztott vám milyen módon szünteti meg vagy mérsékli az adott jogsértést.
A kereset szerint a Trump-adminisztráció ezt nem tette meg megfelelően.
„Nincs logikus kapcsolat a nemzetközi ellátási láncok kényszermunkával kapcsolatos állítólagos problémája és az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője által bevezetett globális vámok között” – fogalmaztak a felperesek a bírósági beadványban.
Nem ez az első jogi támadás
A huszonöt állam keresete nem az első eljárás az új vámok ellen.
Júliusban már két külön pert is indítottak kisvállalkozások az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán, amelyek szintén a 301. szakasz alapján kivetett vámok jogszerűségét támadják.
A mostani eljárás így egy szélesebb jogi konfliktus részévé válhat, amelynek központi kérdése az, meddig terjedhet az amerikai elnök mozgástere a kereskedelempolitikában, és milyen feltételek mellett használhatja a vámokat politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlásra.
Ha a bíróság ismét korlátozza az elnöki hatáskört, az komoly csapást mérhet Trump egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eszközére.
