Miközben az orosz hadsereg jelentős része továbbra is az ukrajnai háborúban van lekötve, Moszkva már most olyan katonai infrastruktúrát épít ki Finnország, Norvégia és a balti államok közelében, amelyet a harcok lezárása után több tízezer katonával tölthetnek fel – írta a Die Welt skandináv és balti médiumok közös, műholdfelvételekre épülő vizsgálatára hivatkozva.
A svéd SVT, a dán DR, a norvég NRK, az észt Delfi és a finn Yle a Planet Labs felvételei alapján vizsgálta meg az orosz katonai építkezéseket a Kola-félszigettől egészen Kalinyingrádig. A képeken új laktanyák, raktárak, lőszertárolók, katonai lakóépületek és járművek láthatók.
Új garnizonok a finn és a norvég határ közelében
A Norvégiától mintegy tíz kilométerre fekvő Pecsenga térségében új katonai lakóépületek jelentek meg, miközben jelentős mennyiségű járművet és haditechnikai eszközt vontak össze.
Kandalaksa mellett egy új helyőrség épül egy tüzérdandár és egy műszaki alakulat számára. A finn Yle által megszerzett tervek szerint a komplexumban laktanyák, kollégiumok, lőszerraktárak, üzemanyagtároló, parancsnoki épület, egészségügyi központ és víztisztító is helyet kap. A két alakulat együttes létszáma valamivel meghaladhatja a kétezer főt.
Petrozavodszk mellett, Novaja Vilgában eközben évtizedek óta az első teljesen új katonai garnizont építik fel az orosz Karéliában. A területre a becslések szerint négyezer–hatezer katona költözhet, míg az új 44. hadtest alakulataival együtt Karélia szárazföldi katonai létszáma akár 15 ezer főre is emelkedhet.
Egy másik helyszínen, Kamenka térségében egy motoros lövészdandárt szerveznek át hadosztállyá. Ez a gyakorlatban a körülbelül négyezres alakulat közel tízezer fősre bővítését jelentheti.
A jelenlegi létszám többszörösére készülnek
Pasi Välimäki, a finn szárazföldi erők parancsnoka szerint Finnország határának túloldalán a jelenlegi mintegy húszezres orosz katonai létszám a jövőben akár nyolcvanezer főre növekedhet.
A tágabb, a Kola-félszigettől Kalinyingrádig húzódó északi és balti térségben egyes finn katonai becslések már közel százezer fős harcoló erő elhelyezésére alkalmas infrastruktúráról beszélnek. A létesítmények nagy része azonban egyelőre nincs teljesen feltöltve katonákkal, és több alakulat személyi állománya jelenleg Ukrajnában harcol.
Thomas Nilsson, a svéd katonai hírszerzés vezetője szerint a fejlesztések célja nem pusztán a katonai jelenlét demonstrálása. Úgy véli, Oroszország olyan szervezeti és infrastrukturális hátteret épít ki, amellyel egy későbbi nagyobb konfliktusban szembe tudna szállni a NATO-val.
A Die Welt által idézett szakértők szerint különösen veszélyes lehet az ukrajnai háború lezárását követő időszak. Egy fegyverszünet vagy békemegállapodás után ugyanis Moszkva viszonylag gyorsan átcsoportosíthatná északnyugatra az ukrán frontról felszabaduló alakulatokat.
A Kola-félsziget védelme kulcskérdés
A katonai fejlesztések hátterében Oroszország egyik legfontosabb stratégiai érdeke áll. A Kola-félszigeten találhatók az Északi Flotta legfontosabb bázisai, valamint az orosz tengeralattjáróról indítható nukleáris rakéták jelentős részét hordozó egységek.
A térség így az orosz nukleáris másodcsapási képesség egyik központja: Moszkva számára alapvető érdek, hogy egy esetleges háborúban megvédje a félsziget kikötőit, repülőtereit és a Barents-tengerre vezető kijáratokat.
Matti Pesu, a Finn Külügyi Intézet kutatója szerint az orosz katonai gondolkodásban a védelem nem feltétlenül ér véget az államhatárnál. Moszkva egy válsághelyzetben a környező területek ellenőrzését is szükségesnek tekintheti saját stratégiai objektumainak biztosításához.
Ez Finnország számára azért különösen fontos, mert egy balti válság esetén a finn terület, légterek, kikötők és közlekedési útvonalak kulcsszerepet játszanának a NATO balti tagállamainak támogatásában.
Finnország nukleáris szabályokat is módosított
Helsinki válaszul tovább mélyíti beilleszkedését a NATO katonai rendszerébe. Finnország 2026-ban eltörölte azt az 1987 óta fennálló teljes jogi tilalmat, amely megakadályozta nukleáris fegyverek behozatalát, birtoklását és finn területen történő mozgatását.
A módosítás lehetővé teszi nukleáris fegyverek behozatalát és átszállítását, valamint háborús helyzetben azok finn területen való fogadását. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a NATO automatikusan vagy állandó jelleggel atomfegyvereket telepítene Finnországba.
A döntés éles orosz reakciót váltott ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nukleáris fegyverek finnországi megjelenése növelné az ország sebezhetőségét, és orosz válaszintézkedéseket vonna maga után.
Alekszej Zsuravljov, az orosz parlament védelmi bizottságának alelnöke később azt állította, hogy Finnország „második Ukrajnává” válik, és fenyegető hangnemben beszélt az orosz katonai erőkről. A kijelentés közvetlen előzménye azonban nem kizárólag a nukleáris törvény módosítása volt, hanem egy amerikai rakétarendszerekhez kapcsolódó tamperei karbantartóközpont terve is.
Moszkva védekező fejlesztésről beszél
Az orosz külügyminisztérium a skandináv médiumok megkeresésére azt közölte, hogy az északnyugati katonai infrastruktúra fejlesztése védelmi jellegű, és válasz Finnország, valamint Svédország NATO-csatlakozására.
Moszkva többször is tagadta, hogy támadást tervezne a szövetség ellen. Az orosz álláspont szerint a NATO északi terjeszkedése, az új bázisok, hadgyakorlatok és katonai megállapodások kényszerítik Oroszországot arra, hogy megerősítse a Kola-félsziget és Karélia védelmét.
A műholdfelvételek önmagukban nem bizonyítják, hogy Moszkva támadást készít elő. Azt azonban világosan mutatják, hogy Oroszország olyan katonai infrastruktúrát hoz létre, amely a háború után gyors és jelentős csapaterősítést tenne lehetővé a NATO finn, norvég és balti határai mentén.
