A Reference News hírportál február 25-i számában idézik a brit The Daily Telegraph beszámolóját, amely szerint Franciaország kész nukleáris erejét Európa védelmének szolgálatába állítani. „Néhány nukleáris fegyverrel felszerelt francia sugárhajtású repülőgép németországi állomásoztatása nem jelentene nagy nehézséget, és erős üzenetet közvetítene” – nyilatkozott egy francia hivatalnok a lapnak.
A hír előtt két nappal a német választások győztese, Friedrich Merz nyilvánosan sürgette a francia és brit nukleáris védelmi együttműködésről szóló párbeszéd megkezdését, ami nagy figyelmet keltett.
Ez Németország stratégiai fordulatát jelzi. Egyes amerikai médiumok nemrégiben megjegyezték: a németek eddig ellenálltak Franciaország azon tervének, hogy megerősítse a katonai együttműködést Európában, különösen a nukleáris védelem területén.
Február 24-i győzelme után Merz nyilvánosan bírálta a Trump-kormányt, megkérdőjelezve az Európa és az USA közötti NATO-szövetség jövőjét. Kiemelte: Európának „egyesülnie” kell, hogy végre elérje a „védelmi függetlenséget” az Egyesült Államoktól.
Az európai biztonsági helyzet legújabb fejleményei aggodalomra adtak okot a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs körökben. Constanze Stelzenmüller, a Brookings Intézet amerikai-európai központjának vezetője, lesújtónak nevezte Trump európai védelmi kivonulásról szóló fenyegetéseit, és kritizálta Oroszországot is a nukleáris fegyverhasználattal kapcsolatos retorikája miatt.
Az „európai nukleáris autonómia” megvalósíthatósága erősen kétséges. A legfőbb akadály Franciaország viszonylag szerény nukleáris arzenálja és a hordozóeszközök korlátozott választéka, miközben Oroszország légvédelmi képességei tovább fejlődnek. A legtöbb európai ország ma is az USA által 70 éve biztosított nukleáris védelmi rendszerre támaszkodik.
Az orosz Sputnik hírügynökség február 25-i cikke szerint Alekszej Puskov, az Orosz Föderációs Tanács képviselője Merz európai nukleáris védelmi javaslatát „őrültségnek” nevezte.
Ki hozza meg a végső döntést?
– Számomra az abszolút prioritás az, hogy a lehető leghamarabb megerősítsük Európát, hogy a védelem szempontjából az Egyesült Államoktól való valódi függetlenség felé haladhassunk – nyilatkozta Merz február 23-án, választási győzelme után a televízióban.
A „nukleáris megosztásról” szólva Merz hangsúlyozta: Párizsnak és Londonnak meg kell vitatniuk, hogy nukleáris védelmük kiterjeszthető-e Németországra is. – Részletesen át kell gondolnunk, hogyan valósítható ez meg – tette hozzá.
Az USA évtizedek óta biztosítja Európa védelmét mintegy 100 darab, németországi amerikai bázison telepített nukleáris bombával. Németország tehát jelenleg a NATO „nukleáris megosztási” politikája keretében részesül az amerikai fegyverekből, ami lehetővé teszi, hogy német repülőgépek háború esetén amerikai atomfegyvereket lőjenek ki. Hasonló megállapodás van érvényben Olaszországgal, Hollandiával és Belgiummal is.
Trump nemrégiben kijelentette, hogy Európa sorsa „alapvetően nem érdekli” az amerikaiakat. Merz szerint ez megkérdőjelezi a transzatlanti katonai szövetség jövőjét.
A CDU, Merz pártja hagyományosan atlantista és Amerika-párti politikát követ, miközben Franciaország az EU „stratégiai autonómiáját” sürgeti. Merz elismerte: a francia kormány többször is felvetette a német-francia nukleáris együttműködés lehetőségét, de Németország eddig elutasította ezt. Viszont Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris arzenálja jelentősen kisebb, mint az USA-é vagy Oroszországé. Párizs szándékai mögött pedig részszint az áll, hogy a nukleáris program fenntartása hatalmas kiadásokkal jár.
A német ZDF televízió műsorában Merz hangsúlyozta: a nukleáris elrettentés kulcskérdése, hogy ki rendelkezik a fegyverhasználat végleges döntési jogával. – De elkerülhetetlen, hogy Európa csökkentse nukleáris védelmében az USA-tól való függését. Ez a diplomáciai és biztonságpolitikai körökben évek óta vita tárgya – mondta.
A Politico amerikai kiadása név nélkül idézett egy francia katonai szakértőt: „A német kancellárjelölt, a CDU vezetőjének kijelentése hatalmas jelentőségű. A második világháború óta nem volt ehhez hasonló, talán csak Trump korábbi kijelentései okozhattak hasonló sokkot.”
Jean-Louis Thiériault, volt francia honvédelmi államtitkár és jelenlegi nemzetgyűlési képviselő szerint Merz szavai azt mutatják, mennyire komolyan gondolja az USA-val való „szakítást” és az amerikai nukleáris védőernyő végét. – Ez mutatja a szövetségen belüli helyzet súlyosságát, és azt a komolyságot, amellyel Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris elrettentését komolyan veszik – mondta a reakciókra utalva.
2024 elején már Emmanuel Macron francia elnök is javasolta, hogy az európai partnerek kezdjenek stratégiai párbeszédet a francia nukleáris stratégiáról, és hogy tartsanak közös elrettentő gyakorlatokat. Azonban Olaf Scholz német kancellár később a The Economistnak kijelentette: az EU-nak nem lesz saját nukleáris fegyvere – az elképzelés „irreális”.
Macron viszont 2020 óta erőlteti a „francia nukleáris elrettentés európaiasítását”. És a Politico szerint az ötlet iránti érdeklődés „folyamatosan nő, különösen az ukrajnai háború óta”.
A francai köztársaság elnöke legutóbb 2023 áprilisában hangsúlyozta: a francia nukleáris arzenál lehetne az EU közös védelmi stratégiájának alapja, amely hozzájárulna az európai biztonság és az orosz „jószomszédi kapcsolatok” kialakításához. Ezzel párhuzamosan megtartották Oroszország nukleáris erőinek gyakorlatát, amire válaszul francia Rafale vadászgépek ASMP-A rakétákat lőttek ki, demonstrálva nukleáris képességeiket.
Függetlenül a NATO-tól? Hogyan?
Franciaország nukleáris elrettentése független a NATO-tól, és jelentősen eltér az Egyesült Királyságétól, amely a szövetség védelmi stratégiájának integráns része. „A francia nukleáris töltetek hazai gyártásúak, és nem kötődnek NATO-s kötelezettségekhez, így Párizsnak nagyobb a mozgástere saját irányelvei meghatározásában” – vázolta a The Economist egy 2023-as cikkében.
Emmanuel Macron elnök tavalyi, az „európai biztonság francia nukleáris fegyverekkel való védelméről” szóló beszéde óta, és különösen Donald Trump esetleges újraválasztása miatt a felszín alatt egy szenvedélyes vita bontakozott ki Európában az „amerikaiak nélküli nukleáris jövőről”. Történt mindez egy olyan kontinensen, amely több mint 70 éve az USA nukleáris védőernyője alatt van.
Macron nem részletezte, hogyan terjedne ki Franciaország nukleáris arzenálja Európára, de egyértelműen kijelentette: a végső döntés hatalma Párizs kezében maradna. – A fegyveres erők főparancsnokaként a Köztársaság elnöke határozza meg a nukleáris erő minden elemét, valamint Franciaország létfontosságú érdekeit – nyilatkozta korábban a The Economistnek.
A régóta tartó vita középpontjában az a kérdés áll, hogy Macron elképzelése – miszerint Franciaország nukleáris ereje ne legyen a NATO biztonsági architektúrájának része – hogyan valósulna meg gyakorlatban. „Hogyan működne ez valójában? Megosztaná-e Párizs a nukleáris döntéshozatalt? Elegendő francia fegyver áll rendelkezésre Oroszország hatékony elrettentéséhez? Macron valóban támogatná Németországot és más európai partnereket válsághelyzetben? A francia cél az amerikaiak helyettesítése vagy egy másodlagos nukleáris biztosítás? Részt venne-e az egészben az Egyesült Királyság, Európa másik nukleáris hatalma?” – sorolta a kérdéseket 2023 júliusában a Politico európai kiadása.
– Az 1960-as évek óta először kényszerülnek európai államok megkérdőjelezni az amerikai védelmet – nyilatkozta akkor Daniel Fried, az USA egykori lengyelországi nagykövete.
A cikk szerint számos NATO-tagország osztja Macron aggodalmait Oroszország és az amerikai politika irányát illetően, de sokan kétkedve fogadják a francia vezetés konkrét terveit.
A múlt héten Macron ismét felvette a témát közösségi média oldalán: „A következő hónapokban és években számos partnerrel vitatjuk meg a nukleáris fegyverhasználat elvét, és eldöntjük, hogyan erősíthetnénk ezt az elrettentő szolidaritást.”
Az amerikai tudósok szövetsége (FAS) 2023-as becslése szerint Franciaország mintegy 290, az Egyesült Királyság pedig 225 nukleáris töltettel rendelkezik. Ez messze elmarad az USA és Oroszország több mint 5000-5000 fegyverből álló arzenáljától.
Franciaország 1998 óta, miután felszámolta szárazföldi nukleáris erőit, kizárólag tengeri és légi nukleáris erőkre támaszkodik. A tengeri komponens (nukleáris tengeralattjárók) adja a francia fegyverkezés gerincét: a 290 aktív töltetből mintegy 80%-ot ezek szállítanak.
A Kínai Néphadsereg Lapja (解放军报) korábbi elemzése szerint a francia légierő nukleáris képességei szorosan összefonódtak a haditengerészet fejlesztésével. A nukleáris elrettentés demonstrálására Franciaország évente legalább négy, „Póker” kódnevű légicsapás-gyakorlatot tart, amelyeken minden nukleáris fegyver indítására képes Rafale vadászgép részt vesz.
– Öt éve van ez [az ügy] az asztalon. Ha most nem beszélünk róla, amikor Európa veszélyben van, soha nem fogunk – hangsúlyozta Éloiise Fayette, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IFRI) nukleáris szakértője. Hozzátette: „Franciaországnak és Németországnak egyaránt hosszú távú politikai következetességre van szükségük a kérdés megoldásához.”
Nagy-Britannia vezető szerepe
Egy francia hivatalnok szerint a vadászgépek németországi telepítése üzenetet küldene Oroszországnak. A The Daily Telegraph azonban német diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte: a Németországot célzó európai nukleáris elrettentésről szóló tárgyalások még nem kezdődtek el. Berlini diplomaták szerint azonban már a felvetés is nyomást gyakorolhat Keir Starmer brit miniszterelnökre, hogy hasonló lépéseket tegyen. Ugyanakkor figyelmeztettek: a kérés hivatalossá tétele csak akkor valószínű, ha az USA eltávolítja nukleáris erejét Németországból.
Néhány tapasztalt megfigyelő szerint lehetséges, hogy Németország tárgyalásokat kezdeményez Nagy-Britanniával.
Az amerikai Politico azt írta: a német kancellárjelölt nyilatkozata inspirálta a brit Munkáspárt politikusait, akik azt szeretnék, ha Starmer több támogatást nyújtana európai szövetségeseinek. John Spellar, a brit parlament védelmi bizottságának elnöke és veterán munkáspárti képviselő kijelentette: „Az amerikai jelenlét hiányának vagy drasztikus csökkenésének lehetőségét figyelembe véve itt az ideje, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet vállaljon a kontinens védelmében.”
A nukleáris fegyverek megjelenése óta Európa az USA nukleáris védőernyőjére támaszkodik. Jelenleg csak Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel a kontinensen. A francia töltetek hazai gyártásúak, és nem kötődnek NATO-kötelezettségekhez, míg Nagy-Britannia stratégiai politikájában és katonai technológiájában szorosan az USA-hoz igazodik, és a NATO nukleáris tervezési csoportjának (NPG) tagja. A britek nukleáris tölteteit az amerikaiak tervezték.
A nukleáris fegyverek bevetését kizárólag a brit miniszterelnök engedélyezheti, még akkor is, ha azok a NATO elrettentési keretei között állnak üzemkészültségben. A brit védőernyő jelenleg a NATO ígéretének részeként kiterjed Németországra is.
Nagy-Britannia jelenleg mintegy 225 nukleáris töltettel rendelkezik, de ez a szám várhatóan emelkedni fog, miután a kormány 2021-ben döntött a fegyverek számának 260-ra történő növeléséről. Az ország nukleáris erejét négy Vanguard-osztályú tengeralattjáró alkotja, amelyek mindegyike legfeljebb 16 Trident rakétát hordozhat.
2024 februárjában a brit Rolls-Royce bemutatta az új Dreadnought-osztályú stratégiai nukleáris tengeralattjárók modelljét a parlamentben. A Dreadnought-osztályú hajók bevezetése a brit tengeri nukleáris erők modernizációját jelenti. A projekt a Királyi Haditengerészet egyik legfontosabb védelmi programja, négy egység építését tervezik, hogy leváltsák a jelenlegi Vanguard-osztályú tengeralattjárókat.
Nagy-Britanniában az új európai nukleáris védelmi rendszer ötlete rendkívül érzékeny téma. – Nyilvánvaló, hogy Berlinben jelenleg kiemelten magas a szorongás szintje – mondta Łukasz Kulesa, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) nukleáris szakértője. Hozzátette: „Eddig nem látunk egyértelmű jelét annak, hogy az USA átgondolná a Németországnak a NATO-n keresztül nyújtott kiterjesztett nukleáris védelmet. Ezért ez inkább a lehetséges opciók előkészítéséről szól.”
Kulesa szerint az egyik fő kérdés az, hogy egy esetleges új, európai központú elrettentési rendszert továbbra is a NATO keretein belül terveznének-e. – Itt az ideje részletesebben megvitatni, hogyan tehetnénk hitelessé a brit és francia vezette nukleáris elrettentést – tette hozzá.
Keir Starmer brit miniszterelnök február 25-én bejelentette a parlamentben: Nagy-Britannia 2027-ig a GDP 2,5%-ára növeli a védelmi kiadásokat. – A háború jellege megváltozott – ez jól látható Ukrajna területén. Ezért modernizáljuk és megreformáljuk katonai képességeinket. Ez a beruházás lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia megerősítse vezető szerepét a NATO-ban és az európai kollektív védelemben. Üdvözölnünk kell ezt a felelősséget – nyilatkozta Trumppal való washingtoni találkozója előtt.
Érdemes megjegyezni, minden EU-tagállam aláírta a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Egyezményt (NPT), amely célja a nukleáris fegyverek globális terjedésének megállítása és a nukleáris és nem nukleáris államok közötti együttműködés elősegítése.
Február 24-én, Kijevbe tett látogatása során Boris Johnson brit exminiszterelnök a The Daily Telegraph-nak azt mondta: az orosz fenyegetések fokozódása miatt „morális indoka” lenne annak, hogy Ukrajna saját nukleáris fegyverek birtokolhasson.
