Még korántsem dőlt el, ki követheti António Guterrest az ENSZ élén. Az első, július 30-án megtartott informális biztonsági tanácsi szavazást Rebeca Grynspan, Costa Rica korábbi alelnöke nyerte, de előnye egyelőre nem jelent sokat: a végső befutónak mind az öt vétójoggal rendelkező nagyhatalom számára elfogadhatónak kell lennie. A következő szavazási fordulót várhatóan augusztus 21-én tartják.
Grynspan vezet, de nincs egyértelmű favorit
Jelenleg hét jelölt versenyez a posztért. Rebeca Grynspan mellett ott van Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana ENSZ-nagykövete; Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója; Michelle Bachelet volt chilei elnök; María Fernanda Espinosa volt ecuadori külügyminiszter és ENSZ-közgyűlési elnök; Macky Sall volt szenegáli államfő, valamint a július végén csatlakozó ugandai diplomata, Olara Otunnu.
Az első úgynevezett straw pollon, vagyis nem kötelező erejű próbavoksoláson Grynspan tíz támogató szavazatot kapott a Biztonsági Tanács 15 tagjától. Rodrigues-Birkettet kilencen, Grossit heten támogatták. Grynspan ellen ugyanakkor egy ellenszavazat is érkezett, további négy tag pedig nem foglalt állást.
Ez azért fontos, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy az ellenszavazatok mögött áll-e valamelyik vétójoggal rendelkező állandó tag.
Egyetlen nagyhatalom is megállíthatja a befutót
A főtitkár kiválasztása különleges eljárásban történik. A korai fordulókban a Biztonsági Tanács tagjai azt jelzik, hogy „támogatják”, „nem támogatják”, vagy „nincs véleményük” az egyes jelöltekről. Később rendszerint eltérő színű szavazólapokkal különítik el az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia – voksait.
A formális ajánláshoz legalább kilenc támogató szavazat szükséges, és egyik állandó tag sem vétózhatja meg a jelöltet. Ezután kerül a név a Közgyűlés elé, amely hivatalosan kinevezi a következő főtitkárt.
Ez azt is jelenti, hogy az első körben legtöbb szavazatot szerző jelölt később könnyen kieshet, míg egy kezdetben gyengébben szereplő, de valamennyi nagyhatalom számára elfogadható kompromisszumos személy végül nyerhet.
Latin-Amerika és egy női főtitkár esélye
A versenyben feltűnően erős Latin-Amerika: a hét jelölt közül öt a latin-amerikai és karibi térségből érkezett. Ennek hátterében az ENSZ-ben kialakult informális regionális rotáció áll. Jogi szabály ugyan nem írja elő, mely térség következik, de a diplomáciai gyakorlatban komoly súlya van ennek a szempontnak.
Emellett az ENSZ történetében még soha nem töltötte be nő a főtitkári tisztséget, miközben a hét jelenlegi jelölt közül négy nő.
Különleges helyzetben van Michelle Bachelet: hazája, Chile márciusban visszavonta támogatását a korábbi elnök jelöltségétől, Brazília és Mexikó azonban továbbra is mögötte áll, így Bachelet versenyben maradt.
Akár új nevek is érkezhetnek
A jelöltlista ráadásul még változhat. Olara Otunnu mindössze néhány nappal az első szavazás előtt jelentette be indulását, és az orosz külügyminisztérium szerint a következő informális fordulók eredményétől függően további jelöltek megjelenése sem kizárt.
A következő próbavoksolást augusztus 21-re tervezik, majd szükség esetén újabb fordulók következhetnek szeptemberben és októberben.
A következő főtitkár 2027 elején olyan világszervezetet vesz át, amelyet egyszerre terhelnek a nagyhatalmak közötti politikai konfliktusok, a háborúk és egy súlyos pénzügyi válság. Így a választás végén alighanem nem az lesz a döntő, ki indul a legnagyobb támogatással, hanem az, ki az, akit Washington, Moszkva, Peking, London és Párizs egyaránt hajlandó elfogadni.
