Az amerikai katonai vezetés arra figyelmeztette Donald Trumpot, hogy a Hormuzi-szoros katonai ellenőrzésének megszerzésére indított hadművelet hosszú, költséges és véres lenne, ráadásul a siker sem garantálható – számolt be katonai tisztviselőkre hivatkozva az NBC News.
A figyelmeztetés különösen érdekes annak fényében, hogy Trump hétfőn éppen azt állította: jelenleg az amerikai haditengerészet ellenőrzi Hormuzt. A hajózási adatok azonban egészen más képet mutatnak: hétfőn mindössze hat kereskedelmi hajó haladt át a világ egyik legfontosabb tengeri szűkületén.
Hat hajó ott, ahol korábban 130–140 közlekedett
A Kpler kedden közölt adatai szerint négy hajó lépett be a Perzsa-öbölbe, kettő pedig kifelé haladt Hormuzon keresztül. Az elmúlt tíz nap napi átlaga mindössze 11 hajó volt.
A háború előtt naponta jellemzően 130–140 hajó használta a szorost.
A kontraszt azért különösen fontos, mert Hormuzon normális körülmények között a világ tengeren szállított olaj- és földgázforgalmának jelentős része halad át. A hajózás összeomlása ezért nem egyszerű katonai probléma, hanem közvetlenül érinti az energiaárakat, a biztosítási költségeket és a világgazdaságot.
A Brent olaj ára kedden már 89 dollár közelébe emelkedett hordónként, miután ismét csökkent az esélye egy gyors amerikai–iráni megállapodásnak.
Irán felismerte Hormuz értékét
Az NBC News által idézett amerikai értékelés szerint Teherán stratégiai prioritásai is változhattak: miközben Washington korábban elsősorban az iráni nukleáris programot tekintette központi problémának, Irán számára ma már Hormuz ellenőrzése az egyik legfontosabb tárgyalási eszközzé vált.
Ennek jelei a diplomáciai tárgyalásokon is láthatók.
Irán és Omán hetek óta dolgozik egy olyan rendszeren, amely új hajózási útvonalakat és közös koordinációs mechanizmust hozna létre a szorosban. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy a part menti államok – vagyis Irán és Omán – rendelkezzenek meghatározó szereppel a hajóforgalom kezelésében.
Az iráni külügyminisztérium szerint a szoros teljes újranyitásának feltétele az amerikai blokád megszüntetése, miközben Teherán szankciók feloldását, befagyasztott iráni vagyon felszabadítását és háborús kártérítést is követel Washingtontól.
Trump erre saját kártérítési követelésekkel válaszolt: az amerikai elnök szerint Iránnak kellene fizetnie az elmúlt évtizedekben iráni vagy Iránhoz kötődő akciókban meghalt amerikaiak után.
A tárgyalás így ismét holtponthoz közelít.
A katonai megoldás ára túl magas lehet
Washington számára éppen ez jelenti a problémát.
Ha elfogadja, hogy Teheránnak lényegében vétójoga legyen a Hormuzon áthaladó hajóforgalom felett, Irán egy olyan stratégiai pozíciót szerezhet, amelyet a háború előtt nem birtokolt. A Wall Street Journal szerint a Perzsa-öböl több állama már kezd alkalmazkodni ahhoz a lehetőséghez, hogy a szorosban hosszabb távon is jelentős iráni kontroll marad fenn.
Ha viszont Washington katonailag akarja megtörni ezt a helyzetet, az NBC által idézett amerikai katonai értékelés szerint hosszú és véres hadműveletre kellene készülnie, biztos győzelem nélkül.
Ez különösen kellemetlen helyzet egy olyan konfliktusban, amelyet Trump eredetileg gyorsan lezárható háborúként kezelt. A Reuters néhány napja már úgy értékelte a helyzetet, hogy az amerikai elnök előtt lényegében több rossz lehetőség áll, de világos kijárat egyikből sem látszik.
Trumpot titokban menekítették ki Törökországból
A konfliktus személyes biztonsági következményeire közben egy egészen rendkívüli történet is rávilágított.
A Washington Post hétfőn feltárta, hogy Trumpot július 8-án titokban, egy repülőtéri cateringautó segítségével vitték át az Air Force One-ról egy kisebb C–32A katonai repülőgépre Ankarában, miután hiteles iráni merényletveszélyről érkezett figyelmeztetés.
A hagyományos Air Force One ezután lényegében csaliként repült tovább, fedélzetén azokkal az újságírókkal és fehér házi munkatársakkal, akik azt hitték, hogy az elnök is velük utazik.
A Washington Post szerint Trump tényleges tartózkodási helyét órákon keresztül a nyilvánosság és még több magas rangú amerikai tisztviselő előtt is titokban tartották.
Washingtonban is nő a nyomás
A háborúval szembeni politikai ellenállás közben egyre erősebb.
Chuck Schumer, a szenátusi demokrata kisebbség vezetője szerint Trump „illegális háborúba” vitte az Egyesült Államokat, amelyből nincs kijárata. Schumer azt állította, hogy az elnök stratégiájának hiánya veszélyezteti az amerikai katonákat és növeli az amerikai fogyasztók költségeit.
A demokraták már júliusban blokkolták az 1150 milliárd dolláros amerikai védelmi törvénycsomag előrehaladását is, többek között arra hivatkozva, hogy a Kongresszus nem adott felhatalmazást az Irán elleni háborúra.
Amerika olajtartaléka is fogy
A konfliktus gazdasági tartalékokat is emészt.
Az amerikai stratégiai kőolajtartalék 298,7 millió hordóra csökkent, ami 1983 óta a legalacsonyabb szint. Az év elején még mintegy 415 millió hordó állt rendelkezésre.
Trump márciusban 172 millió hordó felszabadítását rendelte el 120 nap alatt, hogy mérsékelje a közel-keleti háború okozta ellátási és árnyomást.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államokat olajhiány fenyegetné. A stratégiai tartalék azonban éppen arra szolgál, hogy egy súlyos nemzetközi ellátási válságban Washingtonnak legyen mozgástere – ez a mozgástér pedig hónapok óta folyamatosan szűkül.
Hormuz lett Irán legerősebb lapja
Öt hónappal a háború kezdete után így különös helyzet alakult ki. Az Egyesült Államok katonailag nagyságrendekkel erősebb Iránnál, és az iráni infrastruktúrát súlyos csapások érték. Teherán azonban Hormuz lezárásával olyan aszimmetrikus fegyvert talált, amelynek költségeit nemcsak Washington, hanem a teljes világgazdaság viseli.
Trump azt mondja, az amerikai haditengerészet ellenőrzi a szorost. A valóságban hétfőn mindössze hat hajó mert áthaladni rajta, ami mindent elmond a jelenlegi amerikai–iráni patthelyzetről.
