Egyiptom és Líbia egy mintegy 800 kilométer hosszú kőolajvezeték megépítéséről tárgyal, amely a líbiai Tobrukot kötné össze Alexandriával, és közvetlenül juttatná el a líbiai nyersolajat az egyiptomi finomítókba. A több mint egymilliárd dollárra becsült projekt jól illeszkedik Kairó szélesebb energiastratégiájába: Egyiptom egyszerre keres új importforrásokat a közel-keleti háború miatt kieső szállítások pótlására, és próbálja újra növelni saját olaj- és földgáztermelését.
Tobrukból Alexandriába
A tervezett vezeték Tobrukból az alexandriai finomítókhoz szállítaná a líbiai kőolajat. A pontos kapacitásról, finanszírozásról és a kivitelezés módjáról még zajlanak az egyeztetések, a beruházás előzetes költsége azonban már most meghaladja az egymilliárd dollárt.
A projekt mindkét fél számára kézzelfogható előnyöket kínálna. Egyiptom a líbiai nyersolajból saját finomítóiban állíthatna elő üzemanyagokat a hazai piac számára, Líbia pedig stabil új értékesítési csatornához jutna növekvő olajtermelése számára.
Az együttműködés azt követően kapott új lendületet, hogy Mostafa Madbouly egyiptomi miniszterelnök tárgyalt Abdul Hamid Dbeibahhal, a Tripoliban működő Nemzeti Egységkormány miniszterelnökével. A megbeszélések középpontjában az olaj- és földgázkitermelés, a finomítás, a gázhálózatok és az elektromos rendszerek összekapcsolása állt.
Hormuz miatt felértékelődött a líbiai olaj
Egyiptom számára a projekt sürgősségét a közel-keleti háború adja.
Kairó már tavasszal megállapodott arról, hogy legalább havi egymillió hordó líbiai nyersolajat vásároljon, miután a Hormuzi-szoros forgalmának összeomlása miatt leálltak a korábban Kuvaitból érkező rendszeres szállítmányok.
A probléma azóta sem oldódott meg. A Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás továbbra is bizonytalan, miközben a Vörös-tenger déli bejáratánál, Bab-el-Mandebnél a húszik támadásai jelentenek újabb kockázatot a hajózás számára. A két tengeri szűkület problémái együttesen különösen értékessé tesznek egy olyan közvetlen észak-afrikai energiafolyosót, amely egyik útvonalat sem érinti.
A líbiai kapcsolat tehát Egyiptom számára már nem egyszerűen kereskedelmi lehetőség, hanem energiaellátási kockázatcsökkentés.
Az elektromos hálózatokat is összekötik
A két ország energetikai együttműködése nem áll meg a kőolajnál.
Egyiptom júliusban újraindította a Líbiába irányuló villamosenergia-exportot, egyelőre 70 megawattos kapacitással, miután Tripoli rendezte korábbi, mintegy százmillió dolláros tartozását.
Ebben hosszabb távon szerepet kaphat Egyiptom gyorsan bővülő termelőkapacitása is. Az orosz Roszatom segítségével épülő El-Dabaa atomerőmű négy VVER–1200-as blokkjának összteljesítménye 4800 megawatt lesz, és teljes üzembe helyezése után Egyiptom jelenlegi villamosenergia-igényének nagyjából tíz százalékát biztosíthatja.
El-Dabaa közvetlen líbiai áramexportjáról egyelőre nincs bejelentett projekt, a már működő egyiptomi–líbiai hálózati kapcsolat azonban azt jelenti, hogy az egyiptomi termelési kapacitás növekedése később nagyobb exportlehetőséget is teremthet Kairó számára.
Közben Egyiptom a saját földje alatt is keres
A líbiai vezeték azonban csak az egyik fele az egyiptomi stratégiának.
Karim Badawi kőolaj- és ásványkincsügyi miniszter augusztusban 14 új olaj- és földgázkutatási koncesszióra írt ki nemzetközi pályázatot. Nyolc blokk a Földközi-tengeren, a Nílus-deltában és Észak-Sínain, további hat pedig a Szuezi-öbölben, a Sínai-félszigeten és a Nyugati-sivatagban található.
A pályázatokon egyiptomi és külföldi vállalatok egyaránt indulhatnak, az eljárást pedig az Egypt Upstream Gateway digitális platformon keresztül bonyolítják.
Az új blokkok közül több már működő mezők, vezetékek és feldolgozóüzemek közelében fekszik, ami jelentősen lerövidítheti az időt egy esetleges felfedezés és a tényleges kitermelés megkezdése között.
Napi kétmilliárd köbláb gáz hiányzik
Kairónak van oka sietni.
Egyiptom jelenleg körülbelül 4,1 milliárd köbláb földgázt termel naponta, miközben a hazai kereslet 6,2 milliárd köbláb körül mozog. A több mint kétmilliárd köblábnyi napi különbséget importból kell fedezni.
A kormány ezért 2026-ban több mint száz kutatófúrást tervez, és mintegy húsz százalékkal növelné a kutatási és kitermelési tevékenységet. A következő öt évben összesen több száz új kutató- és termelőkút létesítését tervezik.
Kairó hosszabb távú célja, hogy 2030-ra ismét jóval önellátóbbá váljon olajból és földgázból, miközben 2028-ra 45 százalékra emelné a megújuló energiaforrások részarányát az energiamixben.
Új észak-afrikai energiafolyosó formálódik
A két, látszólag különálló hír valójában ugyanannak a stratégiának a része.
Egyiptom rövid távon Líbia felé fordul, hogy pótolja a Hormuz miatt bizonytalanná vált közel-keleti szállításokat, közben pedig új kutatási koncessziókkal és beruházásokkal próbálja növelni saját termelését.
Líbia számára eközben az egyiptomi finomítók, vezetékek, kikötők és villamosenergia-hálózat egy közeli, nagy piacot és új exportútvonalat jelentenek.
Ha a Tobruk–Alexandria vezeték valóban megépül, a két ország között nem egyszerűen egy új olajvezeték jön létre, hanem egy szélesebb észak-afrikai energiafolyosó alapjai rajzolódhatnak ki, amelyben kőolaj, földgáz és villamos energia egyaránt szerepet kaphat.
