Palesztina támogatása az egész emberiség, különösen pedig a muszlim világ közös felelőssége – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök, miután Ankarában fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt – írta az Anadolu. A találkozón azonban nemcsak az izraeli–palesztin konfliktusról volt szó: Gáza háború utáni politikai berendezkedése és a Közel-Keleten formálódó új biztonsági rendszer is napirendre került.
„Nem lehet ezt figyelmen kívül hagyni”
Erdoğan szerint Izrael politikája egyre inkább ellehetetleníti egy szuverén palesztin állam létrejöttét, miközben Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben folytatódnak a kilakoltatások, a földfoglalások és a telepes erőszak. A török elnök úgy fogalmazott: „egy szuverén palesztin állam létezését ássák alá. Ezt lehetetlen figyelmen kívül hagyni vagy közömbösen szemlélni.”
Erdoğan az ENSZ adataira hivatkozva közölte, hogy 2026-ban már mintegy 3800 palesztint kényszerítettek lakóhelye elhagyására, és közel százan haltak meg Ciszjordániában. Szerinte mindez nem elszigetelt események sorozata, hanem olyan „szisztematikus megszállási” politika része, amely fokozatosan működésképtelenné kívánja tenni a palesztin állami intézményeket.
Ankara továbbra is az 1967-es határok alapján létrejövő, területileg összefüggő palesztin államot támogatja, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne. Erdoğan szerint a Netanjahu-kormány az új regionális konfliktusok és válságok kihasználásával megpróbálhatja levenni Palesztinát a nemzetközi napirendről, de ebben nem fog sikerrel járni.
Egy állam, egy törvény, egy fegyver
Abbász ugyanakkor egy olyan mondatot is megfogalmazott Ankarában, amely már egyértelműen Gáza jövőbeli irányításáról szólt. A palesztin elnök szerint a Gázai övezet elválaszthatatlan része a palesztin államnak, és a cél „egy palesztin állam, egy törvény, egy legitim intézmény és egy legitim fegyver” létrehozása. A hivatalos palesztin beszámoló szerint mindennek a Palesztinai Felszabadítási Szervezet politikai programja alapján kell megvalósulnia.
Ez különösen fontos a jelenlegi gázai rendezési folyamatban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803-as határozatára épülő konstrukció átmeneti palesztin technokrata igazgatást és a fegyveres csoportok leszerelését irányozza elő, miközben a politikai végállapot kérdése továbbra is nyitott. A július végén nyilvánosságra hozott amerikai ütemterv ugyancsak az „egy hatóság, egy törvény, egy fegyver” elvét rögzíti Gáza számára.
Abbász egyértelművé tette, hogy a Palesztin Hatóság visszatérését akarja Gázába, és szerinte „nem létezhet állam Gázában, és nem létezhet palesztin állam Gáza nélkül”. A palesztin vezetés emellett november 28-ára parlamenti választást tervez, amelyet 2027-ben elnökválasztás követne.
A mekkai megállapodás is bekerült a képbe
A találkozó másik figyelemre méltó eleme az alig néhány nappal korábban megkötött mekkai közös védelmi megállapodás volt. Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán augusztus 7-én olyan egyezményt írt alá, amely szerint az egyik államot érő fegyveres támadást mindhárom ország elleni támadásnak tekintik. A megállapodás konkrét katonai kötelezettségeit ugyanakkor nem részletezték.
Abbász szerint a mekkai egyezmény kiindulópont lehet a Közel-Kelet stabilitásának és biztonságának megteremtéséhez, valamint a muszlim országok közös érdekeinek védelméhez.
A palesztin elnök ezzel politikailag is felsorakozott egy olyan, éppen formálódó regionális biztonsági konstrukció mögé, amelyben Ankara egyre fontosabb szerepet vállal. Erdoğan pedig az Abbásszal tartott találkozón világossá tette: Törökország nemcsak humanitárius vagy diplomáciai kérdésként tekint Palesztinára, hanem a térség jövőbeli politikai és biztonsági rendjének egyik központi ügyeként.
