Egyiptom egyelőre nem csatlakozott a Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán által megkötött mekkai védelmi egyezményhez, Kairó azonban egyre szorosabban koordinálja kül- és biztonságpolitikáját mindhárom országgal. Az elmúlt napok egyiptomi–török és egyiptomi–pakisztáni egyeztetései arra utalnak, hogy a négy állam között már az egyezményen túlmutató regionális együttműködés formálódik.
Kairó még mérlegel
Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszter Hakan Fidan török külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után közölte: Egyiptom jogi és alkotmányos szempontból vizsgálja a mekkai védelmi megállapodást, mielőtt döntene az esetleges csatlakozásról.
Abdelatty szerint az egyiptomi állami intézmények már a kezdetektől ismerték az egyezmény tervét, de egy ilyen katonai megállapodás alapos elemzést igényel. Fidan ezzel szemben nyíltan jelezte: Ankara szeretné, ha Egyiptom is csatlakozna, és történelmi jelentőségűnek nevezte az új regionális együttműködést.
Kairó tehát formálisan kívül maradt a háromoldalú megállapodáson, de egyáltalán nem tart távolságot annak résztvevőitől.
A négyes már működik
Egy nappal később Abdelatty pakisztáni kollégájával, Muhammad Ishaq Darral tárgyalt. A felek nemcsak gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik bővítéséről, hanem biztonsági és védelmi együttműködésük erősítéséről is egyeztettek.
Külön hangsúlyt kapott az Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Törökországot és Pakisztánt tömörítő regionális négyes, amelyben a külügyminiszterek szerint folytatni kell az összehangolt fellépést a térség stabilitása érdekében.
Ez azért lényeges, mert miközben Egyiptom még nem része a mekkai védelmi szerződésnek, politikai és diplomáciai szinten már együtt dolgozik ugyanazzal a három állammal, amely az új katonai konstrukciót létrehozta.
Törökország és Egyiptom közeledése látványos
A legnagyobb változás talán Ankara és Kairó kapcsolatában látható. A két ország az elmúlt évtized jelentős részében több regionális kérdésben egymással szemben állt, most viszont Abdelatty már „a térség stabilitásának és együttműködésének egyik pilléreként” beszélt a török–egyiptomi kapcsolatról.
A kétoldalú kereskedelem értéke jelenleg körülbelül kilencmilliárd dollár, amelyet a felek 15 milliárd dollárra szeretnének növelni.
A politikai egyeztetések ennél is szélesebb körűek. A két külügyminiszter Gáza mellett Szíriáról, Líbiáról, Szudánról, Szomáliáról, az Afrika szarván kialakult helyzetről és Ukrajnáról is tárgyalt.
Gázától Líbiáig közös álláspontok
Egyiptom és Törökország ismét elutasította az izraeli telepbővítéseket és a jeruzsálemi szent helyek történelmi státuszának megváltoztatását. Fidan szerint a két ország „komolyabb intézkedésekben” is megállapodott Gáza ügyében, bár ezek részleteit nem ismertette.
Líbiában a felek az állami intézmények egyesítését, az ország területi egységének megőrzését és az országos választások megtartását támogatják. Szudán esetében szintén a politikai rendezést és az állami intézmények fennmaradását hangsúlyozták.
Szomáliával kapcsolatban pedig Kairó és Ankara egyaránt elutasítja az ország feldarabolását, miközben erősíteni kívánják afrikai együttműködésüket is.
A katonai szövetségnél szélesebb rendszer rajzolódik ki
Mindez arra utal, hogy a mekkai egyezmény körül nem egyszerűen egy háromtagú katonai szövetség, hanem egy szélesebb regionális koordinációs rendszer kezd kialakulni.
Egyiptom különleges helyzetben van: egyelőre nem vállalta a védelmi szerződésből következő kötelezettségeket, ugyanakkor mindhárom aláíróval szoros kapcsolatot tart fenn, és velük együtt már működteti a négyszereplős politikai konzultációs fórumot.
Kairó így anélkül kerül egyre közelebb a mekkai egyezmény körül kialakuló együttműködéshez, hogy egyelőre formálisan is belépett volna a katonai konstrukcióba.
Az, hogy végül megteszi-e ezt a következő lépést, még nyitott kérdés. A mostani tárgyalások alapján azonban az már kevésbé kérdéses, hogy Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán között egyre intézményesebb regionális együttműködés formálódik.
