Hivatalosan is megkezdődött Brazíliában a 2026-os elnökválasztási kampány. Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő államfő és legfőbb kihívója, Flávio Bolsonaro szenátor egyaránt augusztus 16-án tartotta kampánynyitóját, miközben a két jelölt közötti különbség az elmúlt hetekben folyamatosan szűkült. A választás azonban már nem kizárólag brazil belpolitikai ügy: az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi és diplomáciai konfliktus egyre látványosabban épül be a kampányba.
A brazil választási hatóság menetrendje szerint augusztus 16-tól engedélyezett a hivatalos választási propaganda, az első fordulót pedig október 4-én rendezik.
Lula ott kezdte, ahol politikai pályája is indult
Lula a São Paulo melletti São Bernardo do Campóban, az 1º de Maio stadionban indította újraválasztási kampányát. A helyszín erősen szimbolikus: a hetvenes évek végén az ABC iparvidék fémmunkásainak szakszervezeti vezetőjeként innen indult el országos politikai pályája.
Flávio Bolsonaro ezzel párhuzamosan a Rio de Janeiró-i Copacabanán mozgósította támogatóit, vagyis azon a helyen, amely az elmúlt években a bolsonarizmus egyik legfontosabb tömegrendezvény-helyszínévé vált. Kampányában erősen épít apja, Jair Bolsonaro politikai örökségére.
A legfrissebb Genial/Quaest mérés szerint Lula az első fordulóban 38, Flávio Bolsonaro 31 százalékon áll. Egy kettejük közötti második fordulóban azonban már csak 43–40 lenne az arány, ami a hibahatáron belüli technikai döntetlent jelent.
A brazil kampányban megjelent Trump is
A verseny egyik meghatározó témájává közben Brazília és az Egyesült Államok konfliktusa vált. A Trump-kormányzat júliusban 25 százalékos vámot vetett ki több brazil termékre, majd Brazíliát további amerikai kereskedelmi intézkedések is érintették. Brasília augusztusban aktiválta gazdasági reciprocitási törvényét, amely lehetővé teheti ellenintézkedések bevezetését.
A vámvita különösen érzékeny azért, mert az amerikai lépések közvetlenül belekerültek a választási küzdelembe. Lula szerint Washington politikai nyomást gyakorol Brazíliára, míg Bolsonaro a kormány hibás tárgyalási stratégiáját okolja. Flávio Bolsonaro korábban személyesen is Washingtonban lobbizott azért, hogy az amerikai vámokat legalább a brazil választás utánra halasszák.
Egy júliusi felmérésben a megkérdezettek 42 százaléka azt mondta, hogy az amerikai vámok inkább Lula támogatására ösztönzik, miközben 27 százalék szerint Flávio Bolsonaro esélyeit javítják. A washingtoni nyomás így paradox módon akár Lula szuverenitásvédő kampányát is erősítheti.
Diplomáciai front is nyílt
A konfliktus messze túlment a vámokon. Brazília megtagadta két amerikai külügyi tisztviselő vízumát, mert a Lula-kormány szerint azért utaztak volna az országba, hogy kétségeket fogalmazzanak meg a brazil választási rendszer működésével kapcsolatban. Washington visszautasította, hogy a látogatás célja a választások befolyásolása lett volna.
Brazília emellett késleltette Donald Trump új nagykövetjelöltjének elfogadását is. Az Egyesült Államok válaszul visszavonta Maria Luiza Ribeiro Viotti washingtoni brazil nagykövet vízumát. A diplomáciai vita így néhány héttel a választás előtt közvetlenül összekapcsolódott a brazil belpolitikai küzdelemmel.
Mindez egy szélesebb amerikai latin-amerikai stratégia részeként is értelmezhető. A Trump-kormányzat 2026-ban ismét előtérbe helyezte a Monroe-doktrínát, amelynek új változatát amerikai tisztviselők már „Donroe-doktrínaként” is emlegetik. Washington ezt a kábítószer-kereskedelem, az illegális migráció és a külső – mindenekelőtt kínai – befolyás elleni regionális együttműködésként mutatja be; bírálói viszont az amerikai hegemónia visszatérését látják benne.
Kolumbiában már láttunk hasonló kampányt
A brazil vita azért különösen érdekes, mert néhány hónappal korábban Kolumbiában már komoly konfliktust okozott Donald Trump közvetlen szerepvállalása az elnökválasztásban.
Trump nyíltan támogatta a jobboldali Abelardo de la Espriellát a baloldali szuverenista Iván Cepedával szemben. Az amerikai elnök szerepvállalása olyan erős visszhangot váltott ki, hogy amerikai kongresszusi képviselők is felszólították a Trump-kormányzatot: tartsa tiszteletben Kolumbia választási szuverenitását és ne avatkozzon be a kampányba.
A választási kampányba Ecuador is bekerült. Daniel Noboa ecuadori elnök közvetlenül az első forduló előtt jelentette be, hogy egy De la Espriellával folytatott egyeztetés után megszünteti a Kolumbiával szembeni kétoldalú vámokat. A kolumbiai külügyminisztérium ezt már kifejezetten „szándékos beavatkozásnak” nevezte a választási folyamatba.
De la Espriella végül rendkívül szoros második fordulóban győzött: 49,66 százalékot szerzett Cepeda 48,70 százalékával szemben. Trump a választás után ismét hangsúlyozta támogatását, miközben Cepeda megtámadta a szavazókörök egy részének eredményét, majd végül elfogadta vereségét. Arra nincs bizonyíték, hogy külföldi beavatkozás meghamisította volna a kolumbiai szavazatszámlálást; a vita a külső politikai és gazdasági nyomásról szólt.
Brazília lehet a következő nagy próba
A két ország helyzete nem azonos. Brazíliában egyelőre nincs szó arról, hogy Washington közvetlenül irányítaná vagy manipulálná a választási folyamatot. Az azonban már dokumentálható, hogy amerikai kereskedelmi, diplomáciai és politikai lépések közvetlenül alakítják a kampány témáit és a választók viselkedését.
Kolumbia példája azt mutatta meg, milyen gyorsan elmosódhat a határ egy külföldi vezető politikai véleménynyilvánítása és egy másik ország választási küzdelmébe történő aktív bekapcsolódás között.
Brazília esetében pedig különösen nagy a tét. Latin-Amerika legnagyobb országa októberben nem egyszerűen Lula és Bolsonaro között választ: a kampány egyre inkább arról is szól, milyen viszonyt kíván kialakítani a térség legerősebb állama a Trump-kormányzat új, nyíltan amerikai elsőbbséget hirdető nyugati féltekei politikájával.
