Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetője csütörtökön „a fegyverek letételére” szólított fel, azzal, hogy vállalja „a történelmi felelősséget” a felhívásért. Legalábbis ezt állítja a török Népi Egyenlőség és Demokrácia Párt küldöttsége, amely meglátogatta őt az Imrali szigeten lévő börtönben, ahol életfogytiglani büntetését tölti. Szerintük Öcalan azt mondta, „békét akar kötni Törökországgal” – olvasható az Al-Majádín híradásában.
A küldöttség a sajtótájékoztatóján felolvasta Öcalan levelét, „amely véget vethet az Ankarával való négy évtizedes konfliktusnak”. Ebből az derült ki, hogy a PKK alapítója szerint „minden csoportnak le kell tennie a fegyvert, a PKK-nak pedig fel kell oszlatnia magát”, és „polgári harcot” kell folytatnia ezentúl.
„A kurdok és a törökök évezredek óta együtt élnek, és ugyanaz a sorsuk” – áll a levélben, amely egy „kurd politikai konferencia” megtartását sürgeti.
„Küzdelmünk útja a demokrácia és a demokratikus társadalom” – hangsúlyozta levél írója, megjegyezve, hogy „nincs más út, csak a demokrácia és a párbeszéd, és a köztársaság túlélése csak a testvéri demokrácián keresztül lehetséges”.
Csütörtökön a törökországi kurdbarát Demokrácia és Egyenlőség Párt megerősítette, hogy az Öcalan kurd vezetővel folytatott találkozók felcsillantották a reményt a kurdok és a török kormány közötti válság radikális megoldására.
Mi a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK)?
A Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), vagyis a Kongra Gel-t 1978-ban kurd diákok alapították, és Abdullah Öcalan lett a vezetője. A párt irányultsága marxista-leninista volt, és egyik fő célja, amelyet kezdetben deklarált, „a független Nagy-Kurdisztán létrehozása” volt.
A PKK elsősorban Észak-Irakban és Délkelet-Törökországban tevékenykedett. Tagcsoportjai Észak-Szíriában, Észak-Irakban és Nyugat-Iránban tevékenykednek. Szövetséget kötött a Maszúd Barzani vezette iraki Kurdisztáni Demokratikus Párttal (KDP) is.
Abdullah Öcalant 1999-ben Kenyában tartóztatták le egy összetett török hírszerzési művelet során.
