A kínai elnök szerint a többpólusú világrend kialakulása megállíthatatlan, a BRICS feladata pedig az, hogy az innováció, a béke, a civilizációk közötti párbeszéd és a globális kormányzás átalakításának élére álljon. Hszi Csin-ping Újdelhiben új BRICS-kezdeményezést jelentett be a mesterséges intelligenciára épülő iparosítás támogatására is.
A BRICS-nek „a történelem helyes oldalán” kell állnia, és korunk úttörő erejévé kell válnia – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő a 18. BRICS-csúcstalálkozó első ülésén Újdelhiben. A kínai elnök beszédében négy területet jelölt meg, ahol a csoportnak vezető szerepet kell vállalnia: az innovációvezérelt fejlődésben, a béke és stabilitás megőrzésében, a civilizációk közötti kölcsönös tanulásban, valamint a globális kormányzás reformjában.
Hszi emlékeztetett arra, hogy 2026-ban húszéves a BRICS-együttműködés, amely szerinte mára a feltörekvő piacok és fejlődő országok legbefolyásosabb együttműködési platformjává vált. A két évtized legfontosabb eredményének az önállóság erősítését, a válságokkal szembeni közös fellépést és az együttműködés folyamatos bővülését nevezte.
A többpólusú világ megállíthatatlan
A kínai elnök szerint a nemzetközi rendszer mélyreható átalakuláson megy keresztül: a globális Dél ereje növekszik, a többpólusú világ kialakulásának tendenciája pedig megállíthatatlan.
Ezzel párhuzamosan azonban – fogalmazott – ismét erősödik az unilateralizmus és a hatalmi politika, amelyek nyomást gyakorolnak a multilateralizmusra és a nemzetközi rendre. Hszi szerint egyre nagyobb a hiány békéből, fejlődésből, biztonságból és hatékony globális kormányzásból.
A kínai vezető ehhez kapcsolta Peking négy nagy nemzetközi kezdeményezését – a Globális Fejlesztési Kezdeményezést, a Globális Biztonsági Kezdeményezést, a Globális Civilizációs Kezdeményezést és a Globális Kormányzási Kezdeményezést –, és úgy fogalmazott: a BRICS-nek igazságosabb és méltányosabb irányba kell terelnie a nemzetközi rendet.
Közös BRICS-offenzíva a mesterséges intelligenciában
Hszi elsőként az innovációt emelte ki. Szerinte a mesterséges intelligenciával fémjelzett új tudományos-technológiai és ipari forradalom egyre gyorsabban alakítja át a világgazdaságot, ezért a BRICS-országoknak saját kezükben kell tartaniuk a kezdeményezést.
A kínai elnök szorosabb együttműködést sürgetett a mesterséges intelligencia területén, külön kiemelve a nyílt forráskódú fejlesztést, a nyitottságot, az együttműködést és a technológiai eredmények megosztását.
Hszi egyúttal bejelentette, hogy Kína BRICS-kezdeményezést javasol a mesterséges intelligencia által támogatott új iparosításra. Peking a kutatás-fejlesztés, a gyakorlati alkalmazások, valamint az ipari és ellátási láncok összekapcsolásában is mélyítené az együttműködést.
A kínai államfő közvetlenül bírálta a gazdasági és technológiai szétválasztás politikáját is. Mint fogalmazott, az ellátási láncok megszakítása nem képes feltartóztatni a fejlődést, a „kis udvar, magas kerítés” politikája pedig végső soron csak elszigeteli alkalmazóit és megosztja a világot.
Hszi: Véget kell vetni a konfliktusoknak
A második nagy feladatként Hszi a béke és a stabilitás megőrzését jelölte meg. Értékelése szerint a világ növekvő bizonytalanságának egyik alapvető oka, hogy aláássák a második világháború után kialakult nemzetközi rendet, miközben az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit sem tartják be következetesen.
A kínai elnök szerint a BRICS-nek elleneznie kell a hidegháborús gondolkodást, a blokkosodást, más országok szuverenitásának megsértését és a belügyeikbe való beavatkozást.
Külön kitért a Közel-Keletre is. Hszi szerint a háború súlyos veszteségeket okozott a térség népeinek, ezért tartós és átfogó tűzszünetre, politikai rendezésre és egy új regionális biztonsági struktúra kialakítására van szükség.
A palesztin kérdést továbbra is a közel-keleti probléma központi elemének nevezte, amelynek alapvető megoldását a kétállami rendezésben, valamint Palesztina és Izrael békés egymás mellett élésében látja. Kína – ígérte – a többi BRICS-taggal közösen kíván szerepet vállalni a térség békéjének előmozdításában.
Ne legyen a világ egyetlen civilizáció másolata
Hszi harmadik pillérként a civilizációk közötti kölcsönös tanulást nevezte meg. A BRICS kulturális sokszínűségét olyan kerthez hasonlította, amelyben különböző civilizációk egymás mellett virágozhatnak.
A kínai államfő szerint erősíteni kell a kulturális, turisztikai és oktatási együttműködést, az ifjúsági kapcsolatokat és az emberek közötti közvetlen érintkezést. Javasolta egy BRICS People-to-People Exchange Forum megszervezését is, amelyen az országok többek között az államirányítás tapasztalatait oszthatnák meg egymással.
Több szót kér a globális Délnek
A beszéd negyedik nagy témája a globális kormányzás reformja volt. Hszi szerint az emberiség jövőjét alapvetően meghatározza, milyen nemzetközi kormányzási rendszer alakul ki, ezért a BRICS-nek egy igazságosabb és méltányosabb rendszer létrehozását kell támogatnia.
Kiemelte az ENSZ tekintélyének megőrzését, és ellenezte a nemzetközi szervezetekből és egyezményekből való kivonulást, valamint párhuzamos, rivális intézményrendszerek kialakítását.
Gazdasági téren Hszi a WTO-központú multilaterális kereskedelmi rendszer fenntartását és reformját sürgette. Ellenezte a vámok politikai eszközként történő túlzott alkalmazását és mindenfajta protekcionista intézkedést.
A kínai elnök szerint a BRICS-nek az olyan új területeken is kezdeményező szerepet kell vállalnia, mint a kibertér, a világűr vagy a mélytengerek szabályozása, és mindenütt növelnie kell a globális Dél országainak beleszólását a döntésekbe.
Kína veszi át a stafétát
Hszi beszéde végén hangsúlyozta, hogy a BRICS elmúlt húsz évének legfontosabb erőforrása a szolidaritás és az együttműködés volt. Arra kérte a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben egymás alapvető érdekeit, párbeszéddel kezeljék nézetkülönbségeiket, és az eltérések helyett továbbra is a közös pontokra összpontosítsanak.
Ennek különös jelentőséget ad, hogy 2027-ben Kína veszi át a BRICS elnökségét, és Peking rendezi meg a szervezet 19. csúcstalálkozóját.
Hszi szerint a következő kínai elnökség feladata a közös álláspontok erősítése és a BRICS hosszabb távú irányának kijelölése lesz. A kínai vezető úgy fogalmazott: a szervezet húszéves fejlődése után most meg kell nyitni a BRICS „harmadik arany évtizedét”, amelynek célja a közös jólét és fejlődés előmozdítása.
