Az idei első fél évben csaknem negyedével nőtt Oroszország kereskedelme az ázsiai–csendes-óceáni térség országaival. Moszkva exportja jóval gyorsabban bővült az importnál, miközben Kína és India mellett Indonézia, Vietnam és más délkelet-ázsiai államok szerepe is erősödik.
Az ázsiai–csendes-óceáni térség egyre nagyobb súlyt kap Oroszország külkereskedelmében. 2026 első hat hónapjában 157,5 milliárd dollárra nőtt az orosz áruforgalom a régió országaival, ami 24,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben – közölte Roman Csekusov, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára és miniszterhelyettese.
A növekedés ráadásul erősen exportvezérelt volt: az orosz kivitel 35 százalékkal, míg az import 15,3 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a 2022 után felgyorsult keleti külgazdasági fordulat nem állt meg, hanem tovább mélyül.
Kelet váltotta fel a nyugati piacokat
Az orosz külkereskedelem szerkezete az elmúlt négy évben jelentősen átalakult. Míg 2021-ben az Európai Unió és Oroszország áruforgalma még 257,5 milliárd eurót tett ki, 2025-re ez mintegy 58 milliárd euróra zuhant, vagyis nagyjából 77 százalékkal esett vissza.
Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem még erőteljesebben zsugorodott: 2025 végére mindössze 4,4 milliárd dollár körüli szintre csökkent.
A kieső nyugati piacok helyét elsősorban Ázsia, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia országai kezdték átvenni. Kína mára egyértelműen Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, de Moszkva egyre aktívabban építi kapcsolatait más ázsiai és afrikai piacokon is.
Kína és India viszi a hátán a keleti fordulatot
A két meghatározó partner továbbra is Kína és India.
Az Izvesztyija által idézett adatok szerint 2026 első fél évében a Kínával folytatott kereskedelem meghaladta a 100 milliárd dollárt, míg a kínai vámhatóság adatai 134,2 milliárd dolláros forgalmat mutatnak. Éves összevetésben a kétoldalú áruforgalom több mint húsz százalékkal nőtt.
India részesedése szintén gyorsan bővül. Az orosz–indiai kereskedelem 2025-ben 58,6 milliárd dollárt tett ki, az idei első fél évben pedig már 38,4 milliárd dollárt ért el, több mint tíz százalékos éves növekedéssel.
Az orosz kivitel Indiába továbbra is erősen energiahordozó-központú: elsősorban kőolajból és olajtermékekből áll. India ezzel szemben főként gyógyszereket, vegyipari termékeket és ipari berendezéseket szállít Oroszországba.
Indonézia és Vietnam is egyre fontosabb
A növekedés azonban már nem korlátozódik a két legnagyobb partnerre.
Az Indonéziával folytatott kereskedelem első alkalommal érte el az ötmilliárd dollárt, mintegy húszszázalékos növekedéssel. Oroszország elsősorban búzát, műtrágyát és fémeket exportál Indonéziába, miközben pálmaolajat, kávét, kakaót és elektronikai termékeket importál.
Vietnam esetében az éves kereskedelmi forgalom 4–5 milliárd dollár között alakul. Moszkva fémeket, műtrágyát és húsipari termékeket szállít, míg Vietnam főként okostelefonokat, elektronikai cikkeket, textíliákat és tengeri élelmiszereket exportál az orosz piacra.
A többi ASEAN-országgal, köztük Malajziával és Thaifölddel lebonyolított forgalom együttesen szintén több milliárd dollárra rúg.
Japánnal és Dél-Koreával sem szakadt meg teljesen a kapcsolat
Érdekesség, hogy a Moszkva által „barátságtalannak” minősített Japánnal és Dél-Koreával sem szűnt meg teljesen a kereskedelem.
A dél-koreai–orosz áruforgalom körülbelül tízmilliárd dollár. Szöul továbbra is vásárol orosz cseppfolyósított földgázt és egyes fémeket, miközben autóalkatrészek és ipari berendezések érkeznek Oroszországba.
A Japánnal folytatott kereskedelem körülbelül nyolcmilliárd dollárt tesz ki, amelyben az orosz LNG és a tengeri élelmiszerek továbbra is jelentős szerepet játszanak.
Egyre több élelmiszer és feldolgozott termék
Oroszország ázsiai exportja továbbra is erősen nyersanyagokra épül. Az ásványi termékek és energiahordozók adják a kivitel több mint felét, elsősorban Kína és India felé.
Ezzel párhuzamosan azonban gyorsan fejlődik az agrárkereskedelem is. Növekszik a gabona, a növényi olajok, a sertéshús és a tengeri termékek exportja, miközben az ázsiai–csendes-óceáni térség már az orosz nem nyersanyag- és nem energiajellegű export 26 százalékát fogadja be.
A kivitelben egyre fontosabbak a műtrágyák, a vas- és színesfémek, valamint a petrolkémiai és ipari termékek is.
Oroszország ezzel szemben főként késztermékeket és technológiát vásárol Ázsiából. A gépek, járművek és ipari berendezések az import mintegy 48 százalékát teszik ki. Különösen nagy súlya van a kínai autóknak, munkagépeknek, szerszámgépeknek, elektronikai eszközöknek és alkatrészeknek.
A kereskedelem gyorsabban nő, mint a szállítási kapacitás
A további bővülés egyik legfontosabb korlátja már nem feltétlenül a kereslet, hanem a logisztika.
A Bajkál–Amur vasútvonal és a Transzszibériai vasút magas kihasználtsággal működik, miközben a távol-keleti kikötők kapacitása is korlátozza a forgalom további növelését.
Moszkva ezért egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az Északi-tengeri útvonalnak és az Észak–Dél Nemzetközi Közlekedési Folyosónak. Az előbbi lehetővé teszi az északi orosz nyersanyagok közvetlenebb eljuttatását Ázsiába, az utóbbi pedig Oroszországot Iránon keresztül kapcsolja össze Indiával és az Indiai-óceán térségével.
A szankciók helyett új függőségek jelentek meg
A keleti fordulat ugyanakkor nem szüntette meg Oroszország külkereskedelmi sérülékenységét, hanem részben átalakította annak természetét.
Az egyik probléma a nemzetközi fizetések lebonyolítása. Az amerikai másodlagos szankcióktól tartó ázsiai bankok gyakran vonakodnak orosz tranzakciókat kezelni, miközben a rubelben, jüanban és rúpiában történő elszámolások új egyensúlytalanságokat hoznak létre.
Különösen az indiai rúpia okoz problémát, mivel az orosz export jelentősen meghaladja az Indiából érkező importot, így Moszkva nehezen felhasználható rúpiatöbbletet halmoz fel.
A másik kockázat Kína túlsúlya. Miközben Peking nélkül a keleti külkereskedelmi fordulat aligha lett volna végrehajtható ilyen gyorsan, az egyoldalú függőség növeli Moszkva kiszolgáltatottságát is.
Szabadkereskedelmi megállapodásokkal bővítenének tovább
Az orosz kormány következő lépése az ázsiai piacok további megnyitása lehet. A tervek szerint életbe léphet az Indonéziával kötött szabadkereskedelmi megállapodás, miközben az Indiával folytatott tárgyalások is előrehaladott szakaszban vannak.
Az Eurázsiai Gazdasági Unión keresztül más országokkal is hasonló megállapodások előkészítéséről egyeztetnek.
Az orosz szakértők szerint a következő növekedési szakasz kulcsa már nem pusztán a nyersanyagkivitel további bővítése lehet, hanem a magasabb hozzáadott értékű export arányának növelése. Ebben a műtrágya, a petrolkémia, az élelmiszeripar, a gépgyártás, a kohászat, valamint a nukleáris és más technológiai ágazatok kaphatnak nagyobb szerepet.
A számok alapján az orosz külkereskedelem nyugatról keletre történő átrendeződése mára jóval több átmeneti szankciókerülő megoldásnál. Egy új külgazdasági szerkezet körvonalazódik, amelyben Ázsia már nem alternatív piac, hanem az orosz kereskedelem központi térsége. Az új modell azonban ugyanúgy függ infrastruktúrától, fizetési rendszerektől és néhány meghatározó partnertől, mint korábban az európai orientáció.
