India, Brazília és Dél-Afrika ismét nagyobb szerepet adna az IBSA együttműködésnek: a három ország külügyminiszterei New Yorkban egyszerre követeltek reformot a globális intézményrendszerben, és álltak ki egy olyan kritikusásvány-politika mellett, amely nemcsak kitermelést, hanem helyi feldolgozást és nagyobb hozzáadott értéket is jelentene a globális Dél országainak.
Régi formátum új szerepben
Az IBSA még 2003-ban jött létre India, Brazília és Dél-Afrika együttműködéseként, vagyis megelőzte a BRICS első csúcstalálkozóját. A három nagy, demokratikus fejlődő ország fórumát később részben háttérbe szorította a BRICS felemelkedése, de soha nem szűnt meg.
A szeptember 24-i, New Yorkban tartott 14. IBSA miniszteri találkozón Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai, Mauro Vieira brazil és Ronald Lamola dél-afrikai külügyminiszter ismét külön koordinálta álláspontját a globális kormányzás legfontosabb kérdéseiben. A három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjáról már formális, szövegalapú tárgyalásokat követel, és nagyobb afrikai, ázsiai és latin-amerikai képviseletet akar a testületben.
Nem akarják nyersen kivinni az ásványkincseket
Gazdasági szempontból ennél is érdekesebb a kritikus ásványokról kialakított közös álláspont.
Az IBSA támogatja a lelőhelyek feltárásának és a beszerzési forrásoknak a diverzifikálását, de ugyanígy a feldolgozókapacitások földrajzi szélesítését is. A három ország külön hangsúlyozta, hogy az ásványkincsekben gazdag fejlődő államokban nagyobb értéknövelésre és helyi feldolgozásra van szükség. India Critical Minerals Circularity Initiative programját is támogatják, amely többek között az újrahasznosításra, a városi bányászatra és az akkumulátorok második életciklusára helyezi a hangsúlyt.
Ez ugyanabba az irányba mutat, mint a szeptemberi BRICS-csúcson elfogadott újdelhi nyilatkozat. A BRICS-országok ott megbízható, diverzifikált és ellenálló kritikusásvány-ellátási láncokat sürgettek, miközben külön kiemelték a nyersanyagban gazdag országok részesedését a feldolgozásból és hozzáadott értékből.
Brazília már törvénybe is foglalta
Brazília közben saját gazdaságpolitikájában is ebbe az irányba fordult. Lula da Silva szeptember 16-án írta alá az ország új kritikus- és stratégiaiásvány-politikáját, amelynek kimondott célja, hogy a bányászat mellett a feldolgozás, átalakítás és ipari értékteremtés nagyobb része Brazíliában történjen.
Dél-Afrika hasonlóan régóta próbálja elérni, hogy ásványkincsei ne egyszerűen nyersanyagként hagyják el az országot. India számára pedig a kritikus ásványok biztosítása az akkumulátor-, elektronikai és tisztaenergia-ipar gyors bővülése miatt vált stratégiai kérdéssé.
A három ország érdekei így különösen jól találkoznak ezen a területen: mindhárman egyszerre nyersanyagtermelők, gyorsan iparosodó gazdaságok és olyan államok, amelyek nagyobb részt követelnek maguknak a globális értékláncokból.
Kis IBSA a nagyobb BRICS-en belül
Az IBSA újraaktivizálódása ezért nem feltétlenül a BRICS alternatíváját jelenti. Inkább azt mutatja, hogy a kibővített BRICS-en belül kisebb érdekcsoportok is egyre intenzívebben koordinálhatják politikájukat.
India, Brazília és Dél-Afrika egyszerre BRICS-tagok, G20-hatalmak és a globális Dél intézményi reformjának régi támogatói. A kritikus ásványok pedig olyan területet kínálnak számukra, ahol a politikai követelés gazdasági programmá alakítható: nem egyszerűen nagyobb beleszólást akarnak a világrendbe, hanem nagyobb részt is abból az ipari értékből, amelyet saját nyersanyagaik teremtenek.
