Átfogó gazdasági reformprogramot hajt végre Kuba, amelynek célja a hazai termelés növelése, a magánvállalkozások mozgásterének bővítése és a külföldi beruházások ösztönzése. A havannai vezetés az állami és magánszektor együttműködésével kívánja élénkíteni a gazdaságot, miközben továbbra is fenntartaná a szocialista gazdasági modell alapjait. A 176 tervezett intézkedésből 158 végrehajtása már folyamatban van.
Nagyobb szabadságot kapnak a magánvállalkozások
A kubai reformok egyik legfontosabb eleme a mikro-, kis- és középvállalkozások működési feltételeinek átalakítása. A korábbi, száz főben meghatározott foglalkoztatási korlát enyhítése mellett lehetővé teszik, hogy egy magánszemély több vállalkozásban is tulajdonos vagy társult tag legyen.
A kormány emellett jelentősen szűkítette a magánszektorra vonatkozó gazdasági korlátozásokat. A 160/2026-os rendelet a korábbi 125 helyett 79 pontban sorolja fel a tiltott vagy külön engedélyhez kötött tevékenységeket.
A vállalkozások szélesebb körben vehetnek részt a nagykereskedelemben, közbeszerzési eljárásokban és külkereskedelmi ügyletekben. Az új szabályozás bizonyos feltételek mellett a devizában történő fizetéseket is lehetővé teszi, miközben az új vállalkozások engedélyezésének egyes jogköreit önkormányzati szintre helyezik át.
Több mint 30 milliárd dollárnyi beruházást terveznek
A reformprogram másik pillére a külföldi tőke bevonása. A magánvállalkozások közvetlenebb kapcsolatokat alakíthatnak ki külföldi befektetőkkel, és közvetítő szervezetek nélkül is részt vehetnek nemzetközi kereskedelmi ügyletekben.
A kubai kormány 426 beruházási lehetőséget tartalmazó, összesen több mint 30 milliárd dollár értékű projektportfóliót mutatott be. A fejlesztési tervek között az energiaipar, az élelmiszer-termelés, a turizmus, a cukoripar, a gyógyszergyártás, a feldolgozóipar és a bányászat is szerepel.
Óscar Pérez-Oliva Fraga külkereskedelmi és külföldi beruházásokért felelős miniszter szerint az új együttműködési formák egyszerűsíthetik az adminisztrációt, és megkönnyíthetik a technológia, a nyersanyagok és a devizaforrások bevonását.
Az amerikai szankciók tovább nehezítik a gazdasági nyitást
A reformok megvalósításának egyik legnagyobb akadálya továbbra is az Egyesült Államok szankciós politikája. A korlátozások nemcsak az állami vállalatokat, hanem a nemzetközi fizetési rendszereket és külföldi beszállítókat igénybe vevő magánvállalkozásokat is érintik.
Washington szeptember 30-án újabb pénzügyi szigorításokat vezetett be, amelyek között az úgynevezett U-turn tranzakciók engedélyezésének megszüntetése is szerepel. Ez tovább nehezíti a Kubához kötődő, amerikai bankrendszeren keresztül lebonyolított nemzetközi pénzátutalásokat.
A kubai vezetés szerint a szankciók különösen az üzemanyag-ellátásban, az energetikában és az importhoz szükséges finanszírozásban okoznak problémákat.
A szocialista modell keretein belül maradnának
Miguel Díaz-Canel kubai elnök hangsúlyozta, hogy a reformok célja nem valamelyik tulajdonforma előnyben részesítése, hanem az állami, szövetkezeti és magángazdasági szereplők együttműködésének erősítése.
A kormány a magánszektor bővítését továbbra is az országos fejlesztési céloknak és a társadalmi szükségleteknek kívánja alárendelni. Ennek megfelelően a vállalkozások működését az adóelkerülés, a spekuláció, a korrupció és a felhalmozás elleni ellenőrzésekkel is szabályoznák.
A reformok sikerét a havannai vezetés elsősorban abban kívánja mérni, hogy nő-e a hazai élelmiszer- és iparcikktermelés, javulnak-e a bérek és a foglalkoztatási lehetőségek, valamint csökken-e az ország importfüggősége.
