Az Egyesült Államok átmenetileg visszafogta a szövetségeseinek szánt lőszerek és rakéták értékesítését, hogy feltöltse saját katonai készleteit. Donald Trump amerikai elnök szerint a szállítások akkor indulhatnak újra, ha Washington megfelelő mennyiségű hadianyagot halmozott fel.
Előbb az amerikai hadsereg
Donald Trump a Newsmax televíziónak adott interjújában közölte, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben a saját hadereje számára tartja vissza a megtermelt lőszerek egy részét, és csak készletei helyreállítása után engedélyezi ismét azok értékesítését a szövetséges országoknak.
Az amerikai elnök nem határozta meg a korlátozások időtartamát, és azt sem részletezte, pontosan mely fegyvertípusokat érintik az intézkedések.
Trump ismét bírálta elődje, Joe Biden Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Szerinte az előző kormányzat hatalmas mennyiségű fegyvert és lőszert adott át Kijevnek megfelelő pénzügyi ellentételezés nélkül. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem kívánja ingyen biztosítani fegyvereit európai partnereinek.
Az iráni háború súlyos terhe
Az amerikai készletek csökkenésének egyik legfontosabb oka ugyanakkor az Irán elleni katonai műveletek rendkívüli hadianyagigénye.
A rendelkezésre álló elemzések szerint az Egyesült Államok mintegy 1500 Patriot elfogórakétát használt fel az iráni háború során, miközben az éves gyártási kapacitás jelenleg hozzávetőleg 600 rakéta.
A termelés és a felhasználás közötti különbség miatt a készletek helyreállítása éveket vehet igénybe, még a tervezett gyártásbővítések mellett is.
A hiány következményei már Európában is érzékelhetők. Lengyel katonai vezetők október 12-én jelezték, hogy az iráni háború miatt késések várhatók az amerikai fegyverek, köztük a Patriot légvédelmi rakéták szállításában.
Új alapokra helyezett szövetség
A fegyverszállítások korlátozása illeszkedik Trump korábbi törekvéseihez, amelyek az európai országokra hárítanák saját védelmük és Ukrajna támogatásának nagyobb pénzügyi terheit.
Ennek egyik eszköze a NATO keretében működő PURL-program, amelyben az európai államok amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára. Emellett a 2025-ös hágai NATO-csúcson a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig GDP-jük öt százalékára növelik védelmi és biztonsággal összefüggő kiadásaikat.
A fegyverkereskedelem így Washington számára egyszerre jelent gazdasági bevételi forrást és politikai nyomásgyakorlási eszközt.
A transzatlanti kapcsolatokban közben az iráni katonai műveletek is feszültségeket okoztak, miután több európai szövetséges nem támogatta az amerikai hadműveleteket. Az újabb amerikai korlátozások ezért nemcsak az ukrajnai fegyverszállításokat, hanem az európai országok hosszabb távú haderőfejlesztési terveit is érinthetik.
Ebben is „Amerika az első”
Kamran Gaszanov politológus szerint Trump döntései következetesen az „America First”, vagyis az „Amerika az első” elvet követik. A szakértő úgy véli, hogy Washington az iráni hadjárat után kialakult lőszerhiányt igyekszik felszámolni, miközben egy esetleges újabb közel-keleti katonai összecsapásra is felkészül.
Natalja Jerjomina, a Szentpétervári Állami Egyetem professzora szerint az amerikai kormányzat az Európai Unióra kívánja áthárítani a biztonságpolitikai kockázatok és az ukrajnai támogatások pénzügyi terheit, miközben az amerikai gazdaság részesülne a megnövekedett fegyvervásárlások előnyeiből.
A döntés így egyszerre tükrözi az amerikai hadiipar kapacitáskorlátait és Washington szövetségpolitikájának változását: az Egyesült Államok elsőbbséget biztosít saját katonai szükségleteinek, miközben európai partnereitől nagyobb pénzügyi hozzájárulást vár.
Kiajánló: Washington saját fegyverkészleteinek feltöltését helyezi előtérbe, miközben az iráni háború következményei és az amerikai–európai viták egyre inkább az európai fegyverszállításokat is érintik.
