Az afrikai országok egyre nagyobb mértékben fektetnek be nap-, szél- és geotermikus energiába, ám a gyors növekedés ellenére a megfelelő energiatárolási rendszerek hiánya komoly akadályt jelent. A cikk szerzője Karabo Mokgonyana, a Power Shift Africa megújuló energia kampányának szakértője, és írása a Mail & Guardian hasábjain jelent meg.
Afrika előretör a megújuló energiában
Az afrikai országok egyre inkább a megújuló energiaforrásokra támaszkodnak, hogy csökkentsék függőségüket a fosszilis tüzelőanyagoktól, mérsékeljék a szén-dioxid-kibocsátást és növeljék az elektromos hálózatokhoz való hozzáférést. Kenya Lake Turkana szélerőműve (100 MW) és Egyiptom Benban naperőműve (1,8 GW) példák arra, hogy a kontinens milyen gyorsan halad a zöld átállás felé.
Dél-Afrika szintén kiemelkedik a megújuló energiaforrások területén. Az ország célja, hogy 2030-ig 17,8 gigawatt megújuló energiát integráljon az elektromos hálózatába. Nigéria, Uganda és Tanzánia vidéki térségeiben napelemes mini-hálózatok világítják meg az otthonokat, amelyek eddig áram nélkül maradtak.
A tárolási kapacitás elmarad a növekedéstől
A megújuló energia termelése azonban nem folyamatos – a napsugárzás csökkenése, a szélsebesség ingadozása vagy a vízerőművek vízhozamának változása miatt a termelés időszakosan visszaesik. Ezért lenne elengedhetetlen a nagyléptékű energiatároló rendszerek (BESS) kiépítése, amelyek biztosítják az energiaellátás folytonosságát.
Dél-Afrikában, ahol rendszeres áramszünetek fordulnak elő, a tárolási rendszerek stabilizálhatnák az elektromos hálózatot. A Kenhardt naperőműben működő 225 MW-os akkumulátoros tárolórendszer az egyik legnagyobb a világon, és példát mutat Afrika számára.
A fejlődést hátráltató akadályok
Afrika energiatárolási fejlesztései egyelőre jelentős akadályokba ütköznek:
- A magas költségek: bár a lítium-ion akkumulátorok ára 2023-ban 139 dollár/kWh-ra csökkent, és 2030-ra várhatóan 80 dollár/kWh-ra mérséklődik, még mindig túl drágák sok afrikai ország számára.
- Hiányzó szabályozás: több országban nincs megfelelő jogi és infrastrukturális háttér az energiatároló rendszerek integrálásához.
- Gyenge hálózati infrastruktúra: sok afrikai államban az elektromos hálózat elavult, ami megnehezíti az energiatárolók beillesztését.
- Befektetői óvatosság: a nagy energiatároló projektek hosszú távú beruházások, amelyek megtérülése évekig tart. Ez visszatartja a magánszektort attól, hogy nagyobb összegeket fektessen be.
- Ellátási lánc problémák: bár Afrika jelentős lítium-, kobalt- és nikkelkészletekkel rendelkezik, ezek feldolgozása és az akkumulátorok gyártása még mindig nagyrészt Kínában történik, ami gátolja az afrikai energiatároló ipar fejlődését.
Lehetséges megoldások és jövőbeli kilátások
Afrika akkor aknázhatja ki teljes mértékben megújuló energia-potenciálját, ha növeli a technológiai transzfert és helyi akkumulátorgyártó kapacitásokat épít ki. Ez nemcsak az energiaellátás stabilitását javítaná, hanem gazdasági növekedést is eredményezne.
Az egyiptomi, ghánai és kenyai kormányok a COP28 klímacsúcson vállalták, hogy 2027-ig 5 GW energiatárolási kapacitást telepítenek. Ez azt mutatja, hogy politikai szinten már megvan az akarat, de a megvalósításhoz több nemzetközi befektetés és egyértelmű szabályozás szükséges.
Afrikának a megújuló energia mellett az energiatárolásra is összpontosítania kell, hogy fenntartható és stabil elektromos hálózatot építsen ki, amely hosszú távon biztosítja a kontinens energiafüggetlenségét.
