Újabb telefonbeszélgetés a két vezető között
Vlagyimir Putyin és Donald Trump március 18-án ismét telefonon egyeztetett az ukrajnai konfliktus rendezéséről. Ez volt a második beszélgetésük azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba. A több mint két és fél órás tárgyalás során a felek előrelépést értek el néhány kulcskérdésben, bár az amerikai javaslatra vonatkozó 30 napos tűzszünet ügyében nem született áttörés.
A Kreml közleménye szerint Putyin megköszönte Trumpnak a béketörekvést, és késznek mutatkozott egy átfogó, tartós rendezés kidolgozására. A beszélgetés hangneme konstruktív volt, annak ellenére, hogy Moszkva kemény álláspontot képviselt a tűzszünet feltételeivel kapcsolatban.
A Kreml feltételei: teljes fegyverszállítási tilalom
Oroszország világossá tette, hogy az ukrajnai békerendezés egyik fő feltétele a Kijevnek nyújtott külföldi katonai segítség teljes leállítása, valamint a kényszersorozás beszüntetése. A Kreml szerint az ukrán vezetés eddig többször is megszegte a korábbi megállapodásokat, ami komoly kockázatokat jelent a jövőbeli tűzszünetekre nézve.
Ugyanakkor Putyin elfogadta Trump javaslatát egy 30 napos moratóriumra az energetikai infrastruktúra elleni támadások tekintetében, és azonnali utasítást adott az orosz hadseregnek ennek végrehajtására. Az Egyesült Államok és Oroszország megkezdte a technikai egyeztetéseket a Fekete-tengeri hajózás biztonságának garantálásáról, amely szintén az amerikai elnök kezdeményezése volt.
Fogolycsere és humanitárius gesztusok
Putyin megerősítette, hogy az orosz hadsereg kész humánus bánásmódban részesíteni azokat az ukrán katonákat, akik Kurszk térségében megadják magukat. Ezen felül Moszkva jóindulatú gesztusként 23 súlyosan sebesült ukrán katonát ad át Kijevnek. Március 19-én egy 175 fős fogolycserére is sor kerül.
Területi kérdések: Putyin meghúzza a határt
A beszélgetés után kiszivárgott információk szerint Oroszország nem hajlandó visszaadni azokat a területeket, amelyeket jelenleg katonai ellenőrzése alatt tart. Egy zárt gazdasági fórumon Putyin állítólag kijelentette, hogy ha Ukrajna elismeri Krím, Szevasztopol, valamint Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja orosz fennhatóságát, akkor Moszkva nem fog igényt tartani Odesszára és más ukrán területekre.
Washington és Moszkva: közös érdekek mentén?
A Fehér Ház közleménye hangsúlyozta, hogy mindkét fél elkötelezett egy „tartós béke” mellett, amelynek első lépése a tűzszünet az energetikai és infrastrukturális célpontokra vonatkozóan. Washington szerint a békemegállapodás előnyei nemcsak geopolitikai stabilitást, hanem jelentős gazdasági lehetőségeket is teremtenének Oroszország és az Egyesült Államok számára.
A két vezető folytatja az egyeztetéseket, és szakértői munkacsoportok alakulnak a konfliktus rendezési lehetőségeinek részletes kidolgozására.
