Peking szerint az USA nyomást gyakorolt a tranzakcióra
Kína éles kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a panamai Balboa és Cristóbal kikötőket a hongkongi CK Hutchison eladta egy BlackRock vezette amerikai konzorciumnak. Peking szerint az Egyesült Államok gazdasági kényszerrel befolyásolta az ügyletet, amely Panama szuverenitását és a Kínai Övezet és Út Kezdeményezés jövőjét is érinti.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning kedden kijelentette: „Kína ellenzi azokat a lépéseket, amelyek gazdasági kényszerrel sértik más országok jogait és érdekeit.” Bár konkrétan nem nevezte meg az amerikai nyomásgyakorlást, utalt rá, hogy a CK Hutchison kikötőeladásának körülményeit vizsgálják.
Hongkongban is vita alakult ki
Hongkong vezetője, John Lee szintén aggodalmát fejezte ki, amiért a hongkongi székhelyű CK Hutchison ilyen kulcsfontosságú eszközt adott el egy amerikai cégnek. Lee hangsúlyozta, hogy „a gazdasági kapcsolatokban nem szabadna helyet adni politikai nyomásgyakorlásnak”.
A hongkongi sajtó egy része is élesen bírálta az eladást. A Ta Kung Pao állami lap szerkesztőségi cikkeiben arra figyelmeztetett, hogy a kínai érdekeket nem szabadna ilyen könnyen kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak. Leung Csun-jing, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület alelnöke ennél is keményebben fogalmazott: „Vajon a nagyvállalatok vezetőinek van egyáltalán hazájuk?” – írta közösségi oldalán, utalva arra, hogy a gazdasági érdekek nem írhatják felül a nemzeti érdekeket.
Geopolitikai küzdelem a Panama-csatorna körül
A Balboa és Cristóbal kikötők a Panama-csatorna két végén helyezkednek el, ami stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű. Bár maga a csatorna továbbra is a panamai állam tulajdonában van, az amerikai tulajdonba került kikötők logisztikai előnyt biztosítanak Washington számára.
Lau Sziu-kai, a Kínai Hongkong és Makaó Tanulmányi Szövetség elemzője szerint „a kritikus infrastrukturális eszközök stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlen”. Úgy véli, hogy Kína érdekei sérültek az üzlettel, és figyelmeztette a kínai vállalatokat, hogy a geopolitikai helyzetet is vegyék figyelembe üzleti döntéseik során.
Panama kihátrál Kína gazdasági programjából
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Panama 2025 februárjától kilép a Kína által vezetett Övezet és Út Kezdeményezésből (BRI), amit az Egyesült Államok nyomására hozott döntésként értelmeznek. A kínai külügyminisztérium helyettes vezetője, Csao Csi-jüan szerint ez „súlyos hiba, amely árt Panama gazdasági érdekeinek”.
A számok is ezt támasztják alá: 2017 és 2024 között a Kína és Panama közötti kereskedelmi forgalom 34%-kal nőtt, meghaladva az évi 12 milliárd dollárt, többek között a Colón kikötő bővítésének köszönhetően. A panamai vezetés azonban az amerikai adminisztrációval való szorosabb együttműködést választotta, ami komoly diplomáciai feszültségeket okozhat a jövőben.
(TeleSUR)
