Az USA megtagadja Tijuana vízellátását
Új diplomáciai feszültség alakult ki Mexikó és az Egyesült Államok között a vízmegosztási szerződés kapcsán. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma bejelentette, hogy először fordul elő, hogy Washington megtagadja egy mexikói vízszállítási kérelem teljesítését, amely a Colorado-folyóból biztosított volna ivóvizet Tijuanának.
A döntés hátterében az áll, hogy az amerikai kormányzat szerint Mexikó nem teljesíti a kötelezettségeit a határfolyók vízmegosztásáról szóló 1944-es egyezmény alapján, és jelentős elmaradásban van az Egyesült Államoknak járó vízmennyiség átadásával.
„A 1944-es vízmegosztási szerződés értelmében Mexikónak biztosítania kell az Egyesült Államok számára a megfelelő vízellátást a Grande-folyóból. A folyamatos hiányok amerikai mezőgazdasági károkat okoznak, különösen a Rio Grande völgyében” – közölte az amerikai Külügyminisztérium Nyugati Félteke Irodája az X közösségi oldalon.
Texas nyomás alá helyezi Washingtont
Az ügy kiéleződésében komoly szerepet játszott a texasi politikai vezetés, amely Donald Trump adminisztrációjára próbál nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzon Mexikóval szemben.
Ted Cruz republikánus szenátor és Greg Abbott texasi kormányzó egyaránt azt állítja, hogy Mexikó elmulasztotta a szerződésben foglalt vízmennyiség átadását, és már több mint 1200 millió köbméter vízzel adós az aktuális ötéves ciklusban. A texasi farmerek és vízgazdálkodási hatóságok azzal érvelnek, hogy a vízhiány súlyos károkat okoz az állam mezőgazdaságában, és nem fogadható el, hogy Mexikó a szerződésben biztosított aszály miatti halasztásra hivatkozva késlekedik a szállításokkal.
„Mexikó nem teljesítette vállalásait, és ez közvetlen hatással van Texas mezőgazdasági termelőire. Washingtonnak lépnie kell” – mondta Abbott.
Mexikó szerint nincs tartozása
A mexikói kormány elutasítja az Egyesült Államok vádjait. Claudia Sheinbaum elnök a reggeli sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Mexikó a 1944-es szerződés szerint teljesíti vízszállítási kötelezettségeit.
„Tartjuk magunkat a szerződéshez, de az elmúlt időszakban csapadékhiány volt, ez is része a problémának” – mondta Sheinbaum.
A mexikói Külügyminisztérium azonban egyelőre nem adott hivatalos választ az amerikai intézkedésre.
Az 1944-es vízmegosztási szerződés
A Mexikó és az Egyesült Államok közötti 1944-es vízmegosztási szerződés (Tratado de Aguas de 1944) a határfolyók – a Rio Grande, a Colorado és a Tijuana-folyó – vízének elosztását szabályozza. A szerződés értelmében:
- Mexikónak öt év alatt összesen 2158 millió köbméter vizet kell biztosítania az Egyesült Államok számára a Rio Grande mellékfolyóiból, ami évi átlagban 431 millió köbmétert jelent.
- Az Egyesült Államoknak évente 1850 millió köbméter vizet kell átadnia Mexikónak a Colorado-folyóból.
- Aszály esetén Mexikó késleltetheti a szállításokat, de az elmaradást pótolnia kell a következő ciklusban.
A megállapodást a Nemzetközi Határvízügyi és Vízmérnöki Bizottság (IBWC/CILA) felügyeli, amelynek feladata a vízmennyiségek nyomon követése és a vitás kérdések rendezése.
A szerződés rendszeresen konfliktusok forrása, különösen aszályos időszakokban.
- Az Egyesült Államok szennyezett vizet bocsátott a Colorado folyón Mexikóba az 1960-70-es években, ami diplomáciai feszültséget okozott (ez az 1973-as Salinity Agreement-hez vezetett).
- 1990-es években Mexikó jelentős elmaradásba került a vízátadásokkal, ami diplomáciai feszültséget okozott.
- 2002-ben egy komoly vízválság alakult ki, amikor Mexikó egyszerre tartozott 1,5 milliárd köbméter vízzel, és az amerikai farmerek kártérítést követeltek.
- 2010 után az éghajlatváltozás és a növekvő vízigény tovább élezte a konfliktust.
A mostani helyzet azonban különösen érzékeny, mert az Egyesült Államok most először alkalmaz szankciót egy mexikói vízszállítási kérés ellen, ami új fejezetet nyithat a kétoldalú kapcsolatokban.
Mi várható a következő időszakban?
A vízmegosztási vita a következő hónapokban is éles konfliktusforrás lesz Mexikó és az Egyesült Államok között. A jelenlegi ötéves ciklus 2024 októberében jár le, így Washington és Texas nyomást gyakorolhat Mexikóra, hogy pótolja az elmaradásokat.
Ha a mexikói kormány nem tud elegendő vizet biztosítani, komoly diplomáciai következmények várhatók, beleértve akár kereskedelmi megtorlásokat is az Egyesült Államok részéről.
A mexikói vezetés számára kulcskérdés, hogy fenntartsa az ország vízkészletét, miközben elkerüli az amerikai szankciókat. Egy biztos: a víz kérdése a következő évek egyik legkomolyabb bilaterális konfliktusává válhat.
