A Global Times vezércikke szerint az EU hibás válaszokat ad a saját strukturális problémáira, miközben egyre több tagállam keresné a megoldást a Kínával való együttműködésben.
A Global Times szerkesztőségi véleménycikkben bírálta az Európai Bizottság Kínával szembeni politikáját, és sürgette, hogy az Európán belül megindult önreflexió tükröződjön végre a döntéshozatalban is. A kínai lap szerint az utóbbi hetek uniós nyilatkozatai és vizsgálatai azt mutatják, hogy Brüsszel újabb eszközökkel próbálja távol tartani Kínától az európai gazdaságot, miközben több tagállam és vállalat inkább az együttműködésben látja a megoldást.
Feszült, ellentmondásos Kína-kép Brüsszelben
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas nemrég azt mondta: ha Európa és az Egyesült Államok között vámháború robbanna ki, Kína csak nevetne a háttérben. Emellett Maros Sefcovic uniós biztos azt közölte: a kínai elektromosautó- és akkugyártóknak technológiát kellene átadniuk, ha az EU-ban akarnak beruházni. Eközben a Bizottság vizsgálja, hogy nyújtott-e Kína tiltott támogatást a BYD autógyárának, amelyet Magyarországra terveznek.
A Global Times szerint az ilyen lépések mögött egy sor hibás elgondolás húzódik meg: Kína haszonélvezőként való beállítása az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákban, a transzatlanti kapcsolatok stratégiai sakkfigurájaként való felhasználása, vagy éppen az „ipari féltékenységből” táplálkozó túlvédekezés.
A lap úgy látja: az európai intézmények a Kína-ellenes stratégiákat fokozatosan biztonságpolitikai szintre emelik, miközben a kontinens versenyképessége – például a 5G-hálózatok kiépítésében – lemaradt az ázsiai és észak-amerikai régiókhoz képest.
Együttműködés helyett szorongás
A szerkesztőségi cikk szerint az EU valójában saját versenyképességi problémáira keres rossz válaszokat, amikor „leválási” és „kockázatcsökkentési” politikákat hirdet Kínával szemben. Ahelyett, hogy szorongásait oldaná, az unió egyre jobban belegabalyodik saját reakcióiba.
A Global Times azonban úgy látja, hogy Európában nő azok száma, akik felismerik a partnerség fontosságát. Egy belga lap például azt írta: ahogyan korábban Kína tanult az európai autógyártóktól, úgy most az akkumulátor-technológiában lenne mit visszatanulni.
Több tagállam is ezt az utat választotta: a kínai Chery autógyár és a spanyol Ebro-EV közös vállalatot hozott létre Barcelonában, ezer új munkahelyet teremtve. A kínai CATL Németországban és Magyarországon épített gyárakat, most pedig a Stellantisszal közösen Spanyolországban létesít új üzemet. A Volkswagen és a Hsziao Peng együttműködik egy villámtöltő-hálózaton, a Hesai Technology pedig hosszú távú szerződést írt alá egy vezető európai gyártóval.
A jövő a közös megoldásokban van
A vezércikk szerint Európa nem zárhatja ki Kínát, ha valóban válaszokat akar találni a globális kihívásokra. Legyen szó klímaváltozásról, közegészségügyről vagy digitális biztonságról, a két fél érdekei sok ponton találkoznak. A kínai álláspont szerint a kölcsönös tisztelet és az egyenlő párbeszéd az alapja minden továbblépésnek – ahogy a cikk zárómondata fogalmaz: „Kína nem akar senkit kihasználni vagy megfélemlíteni – Európának pedig ideje lenne őszintén együttműködni.”
