A brazil Legfelsőbb Szövetségi Bíróság (STF) kedden megkezdte Jair Bolsonaro és társainak büntetőperét a 2023-as puccskísérlet ügyében. Az első tárgyalási napon a bírák egyhangúan elutasították a védelem előzetes kifogásait, amelyek a bírók elfogultságára, eljárási hibákra és a bizonyítékokhoz való hozzáférésre hivatkoztak.
Alexandre de Moraes előadó bíró kijelentette: „Nem lehet összetéveszteni egy részletes nyomozást egy szelektív bizonyítékgyűjtéssel.”
A tanács megerősítette, hogy az eljárás jogszerű, a bizonyítékok hozzáférhetőek, és a tanúvallomások – így Mauro Cid delációja is – szabályosan történtek. Bolsonaro végig jelen volt a tárgyalóteremben, de némán hallgatta az ülést.
A per szerdán (26-án) az érdemi tárgyalással folytatódik, ahol eldől, vádlottként folytatja-e az eljárást a volt elnök és társai.
Személyi kifogások
A védelem korábban megpróbált kizáratni három bírót – Moraest, Flávio Dinót és Cristiano Zanint –, de a testület többsége ezt is elutasította. A bírók szerint az érintettségre utaló érvek megalapozatlanok, és a korábbi politikai tevékenység nem jelent kizáró okot.
Ezzel egyértelművé vált: az Első Tanács jogosult az ügy tárgyalására, és a teljes plénum bevonása nem indokolt.
Utcai nyomás
Március közepén Bolsonaro utcára vonult híveivel, hogy nyomást gyakoroljon a bíróságra. Március 16-án, vasárnap több ezer ember gyűlt össze Rio de Janeiróban, ahol a volt elnök amnesztiát követelt a 2023. január 8-i támadások elítéltjei számára.
„Nem kérünk mást, csak igazságot. Békés emberek vannak börtönben, miközben bűnözők a hatalomban” – fogalmazott a színpadon.
A demonstráción több szélsőjobboldali politikus is részt vett, köztük Flávio Bolsonaro, Tarcísio de Freitas és Silas Malafaia. A tömeg Lula elnök távozását és Bolsonaro visszatérését skandálta, noha a volt elnök 2030-ig el van tiltva a közhivataltól.
A puccskísérlet ára
A január 8-i zavargások során Bolsonaro hívei megrohamozták a brazil demokratikus intézményeket, milliós károkat okozva a Szenátusban, a Képviselőházban és az Elnöki Palotában. A károk összege meghaladja a 26 millió reált, beleértve műalkotások és történelmi értékek megsemmisülését is.
481 személyt már elítéltek, egyes esetekben akár 17,5 év börtönre. További 84 ember előzetes letartóztatásban van, több százzal szemben pedig alternatív vagy enyhébb jogi megoldással éltek.
