Oroszország és Kuba megerősítette stratégiai együttműködését, miközben Kína is egyre hangsúlyosabb szereplő a szigetország életében. A latin-amerikai partnerség új lendületet kapott a globális hatalmi átrendeződés idején.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke nemrég fogadta Havanna delegációját, élén Esteban Lazo Hernándezzel, a kubai parlament és államtanács elnökével. Medvegyev kifejtette: „Nagyra értékeljük az államaink közötti interakciót, mivel hasonlóan látjuk a globális és regionális kihívásokat.”
A kapcsolat nemcsak diplomáciai szinten erősödik, hanem gazdasági és technológiai területeken is. A két ország pártjai, az Egységes Oroszország és a Kubai Kommunista Párt, szoros politikai viszonyt ápolnak. A prioritások közé tartozik az energia, a mezőgazdaság, a turizmus és az oktatás fejlesztése.
Kína: ajándék, technológia és diplomácia
Miközben Moszkva hitelekkel és beruházásokkal támogatja a kubai hőenergia-termelést és az energetikai hálózat modernizációját, Peking saját utat jelölt ki. A kínai kormány az elmúlt hetekben adta át az első napelemes parkokhoz szánt berendezéseket, amellyel hét új fotovoltaikus létesítményt hoznak létre.
Hua Csin, Kína kubai nagykövete hangsúlyozta: „Ez az energiaprojekt újabb szilárd lépés a két ország közötti megújulóenergia-együttműködésben. Reméljük, hozzájárulhatunk Kuba energetikai biztonságához és fenntartható fejlődéséhez.”
A fejlesztések nemcsak technológiában, hanem politikai gesztusban is jelentősek, hiszen egybeesnek a havannai áramkimaradások és az energetikai infrastruktúra műszaki gondjai miatti lakossági feszültségekkel.
Washington szorít, Peking védelmet nyújt
A kubai gazdaság még mindig komoly szankciós nyomás alatt áll: az Egyesült Államok az utóbbi hetekben további utazási és vízumkorlátozásokat jelentett be, elsősorban a kubai orvosi missziók miatt, amelyek
Kína külügyminisztériuma határozott választ adott: „A kényszermunka vádja csupán kifogás az amerikai beavatkozásra, és a hegemóniapolitika eszköze. Kína szilárdan támogatja Kubát a jogos nemzeti érdekei védelmében.”
A kubai orvosok humanitárius tevékenységét a WHO és az OPS is rendszeresen elismeri, és a latin-amerikai közvélemény többségében is pozitív megítélésű.
Kiegészítő szerepben Kína és Oroszország
Figyelemreméltó, hogy Moszkva és Peking nem rivalizálnak Kubáért, hanem kiegészítik egymást. Míg Oroszország közvetlen energiaipari beruházásokat hajt végre, és kedvezményes hiteleket biztosít, Kína technológiát, infrastruktúra-elemeket és nemzetközi diplomáciai fedezetet nyújt.
A Kuba–Oroszország–Kína háromszögben Havanna ismét nemzetközi szövetségi súlyt kap, mint a Nyugattal szembeni globális ellenállás szimbóluma, csak most már nem a szovjet blokk tagjaként, hanem az új világrendformáló tömb egyik kapcsaként.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy ez a példa szöges ellentétben áll a nyugati narratívákkal, amelyek szerint Oroszország és Kína „csak kihasználják” a harmadik világ országait.
