Hétfőn az Európai Unió bejelentette, hogy bár a tárgyalásokat részesíti előnyben, április 15-től megkezdi a válaszvámok beszedését az amerikai acél- és alumíniumtermékekre. A második hullám május 15-én lép életbe, válaszul Donald Trump amerikai elnök egész EU-ra kiterjedő importvámjaira.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Maros Sefcovic kereskedelmi biztos is megerősítették: a cél a feszültségcsökkentés, de ha Washington nem hajlandó kompromisszumra, az EU minden eszközt be fog vetni, beleértve az amerikai szolgáltatások korlátozását és az állami beszerzésekből való kizárást is.
Kína: Minden válság egy lehetőség is egyben
Miközben Brüsszel óvatosan manőverez, Peking már aktívan formálja a válságot saját javára. A múlt héten bevezetett 34%-os amerikai vámtarifákra Kína szinte azonnal válaszolt: ugyanolyan mértékű vámokat vetett ki amerikai árukra, kiegészítve ritkaföldfémek exportkorlátozásával és céltudatos amerikai vállalatellenes intézkedésekkel.
Az általános vélekedés szerint „az ég nem szakad le” a vámháború miatt, sőt: Kína megerősödve jöhet ki belőle. A kínai kormány belső fogyasztásélénkítő csomagot jelentett be, miközben a Kereskedelmi Minisztérium külföldi cégekkel tárgyal, és befektetési biztonságot ígér.
Új stratégiák a globális Dél szemszögéből
Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína a kereskedelmi háborút stratégiai lehetőségként kezeli: nem egyszerűen visszavág az Egyesült Államoknak, hanem pozícionálja magát mint a globalizáció új bajnoka – főként azok felé, akik kiábrándultak a nyugati protekcionizmusból.
Ez különösen fontos üzenet a globális Dél felé, ahol számos ország – például Délkelet-Ázsiában vagy Afrikában – nem akar nyíltan szembemenni Washingtonnal, de érzékenyen érintik őket a globális kereskedelmi feszültségek. Peking ezzel szemben rugalmas partnerséget és beruházási ígéreteket kínál, amivel növelheti befolyását azokban a régiókban, ahol korábban is fokozatosan teret nyert.
A kínai külügyminisztérium szombati közleménye szerint az ország továbbra is nyitva tartja kapuit, és „függetlenül a nemzetközi környezet változásaitól, a nyitás csak bővülni fog”.
Az EU válaszút előtt áll
A Global Times szerint az utóbbi napokban egy sor európai tisztségviselő látogatott Kínába – többek között Ignazio La Russa olasz szenátusi elnök, Paulo Rangel portugál külügyminiszter, valamint Jean-Noël Barrot francia külügyi államtitkár. Ők mindannyian együttműködő üzenetet közvetítettek, amit Peking üdvözölt, de világossá tette: a kölcsönösség elve minden kapcsolat alapja.
A kínai–EU kapcsolatokban most új lehetőség nyílik, de Brüsszelnek döntenie kell: pusztán taktikai mozdulat-e a közeledés Kínához, vagy valódi stratégiai alternatíva kialakítása? A francia–kínai klímaegyezmény, a késleltetett vámok a konyakra, vagy a nagykövetségi háttéregyeztetések mindenesetre azt mutatják: Peking most diplomáciai térnyerésben van, és az EU-nak egyre kevesebb ideje van, hogy önálló stratégiát formáljon.
Következik az új blokkosodás?
A CNN elemzése szerint az amerikai–kínai vámháború egyre inkább nemzetközi újrarendeződéshez vezet:
- Trump tarifapolitikája nem tesz különbséget szövetséges és rivális között.
- Kína nyit és erősít, különösen a globális Délben.
- Az EU pedig igyekszik tárgyalni, miközben egyensúlyozik a két nagy között.
A következő hónapok megmutatják, hogy az EU képes-e autonóm szereplőként fellépni, vagy újra csak sodródik, miközben mások írják a játékszabályokat.
