Egyre keményebb vámintézkedések mindkét oldalon
Az Egyesült Államok 104%-ra emelte a Kínára kivetett vámok mértékét, amely 2024. április 9-én lép hatályba. A lépést azzal indokolták, hogy Peking nem vonta vissza saját, „tükörvámként” bevezetett ellenintézkedéseit.
Donald Trump korábban 185 országot érintő vámrendeletet írt alá, amelyben külön hangsúlyt kapott Kína mint az USA legfőbb gazdasági versenytársa. Trump kijelentette, hogy nem hajlandó vámalkut kötni Pekinggel, amíg nem csökken a kétoldalú kereskedelmi hiány, amelyet évi több száz milliárd dolláros veszteségként jellemzett.
Kína nem enged a nyomásnak
A kínai kormány április 10-től 34%-os pótvámot vezet be minden amerikai termékre. Peking hangsúlyozta:
„Nem provokáljuk a bajt, de nem is félünk tőle. A fenyegetés és a nyomásgyakorlás nem megfelelő módja az együttműködésnek.”
Hat kínai kereskedelmi kamara közös nyilatkozatban támogatta a kormány válaszlépéseit, és elítélte az USA protekcionista gyakorlatát.
A gépipari és elektronikai kamara a külkereskedelmi stratégia átalakítására és a piacdiverzifikációra szólította fel a vállalatokat, míg a gyógyszeripari kamara arra figyelmeztetett, hogy az amerikai vámok súlyos hatással lehetnek a globális egészségügyre.
A kínai belső piac tompíthatja a hatásokat
A kínai exportőrök 85%-a egyben belföldre is értékesít, a teljes értékesítésük 75%-a a hazai piacon realizálódik – írja a Zsenmin Zsibaó című állami napilap. Ez a belső kereslet ütéselnyelő szerepet tölt be, és lehetővé teszi, hogy Peking hosszabb távon is kitartson a vámháborúban.
Politikai tétje is van a kereskedelmi szembenállásnak
Hszi Csin-ping elnök egyik fő nyertese lehet a világkereskedelmi átrendeződésnek, mivel Kína alternatív beszerzési forrásokat keres, és egyre több ország sodródik hozzá közelebb.
A Wall Street Journal szerint az amerikai vámintézkedések elidegeníthetik a korábban Washingtonhoz húzó országokat, különösen Délkelet-Ázsiában, és alááshatják az USA stratégiáját Kína visszaszorítására.
Alekszej Maszlov, az oroszországi Ázsia- és Afrikakutató Intézet vezetője szerint:
„Kína viselkedése érezhetően megváltozott Trump visszatérésével. Már nem engedékeny, hanem keményen lép fel, mert nemcsak gazdasági, hanem politikai presztízsről is szó van.”
Kína a WTO-hoz fordult, de korlátozottak a lehetőségek
Kína konzultációs eljárást indított a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a vámintézkedések miatt. Peking szerint az USA megsértette a GATT 1994 és több más egyezmény előírásait.
Azonban a WTO jelenleg nem képes hatékony döntéshozatalra, mivel az USA 2019 óta blokkolja az új bírák kinevezését az ítélkező testületbe, így a fellebbezési lehetőség sem működik.
Összegzés
Az Egyesült Államok és Kína váltott ütések sorozatába kezdett, amelynek nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai következményei is vannak. Az USA a nemzeti biztonságra és a méltányos kereskedelemre hivatkozik, míg Kína a szuverenitása és fejlődési érdekei védelmében lép fel. A vámháború kimenetele és időtartama továbbra is bizonytalan.
