Sen Ji, a Fudan Egyetem nemzetközi politikai tanszékének professzora szerint Donald Trump vámokra épülő gazdaságpolitikája nem csupán hibás, hanem súlyos félreértésekre, sőt veszélyes tévhitekre épül. A professzor tíz pontban foglalja össze, mik az „amerikai elnök vámblöffjének” legnagyobb tévedései.
A vámokat az amerikaiak fizetik meg
Sen Ji úgy látja, Trump előszeretettel hangoztatja, hogy a vámokat nem az amerikaiak, hanem az exportáló országok fizetik meg – ám ez szerinte szöges ellentétben áll minden közgazdasági alaptétellel. A vámköltségek ugyanis elsősorban az importáló ország fogyasztóit és vállalkozásait terhelik, és végső soron árnövekedéshez, inflációhoz vezetnek.
Statisztikák szerint Trump korábbi vámháborújában a terhek 92%-át amerikai importőrök és kereskedelmi láncok viselték, mégis újra és újra ugyanabba a hibába esik.
Vámokkal nem lehet csökkenteni a hiányt
A volt elnök gyakran hangoztatja, hogy a vámok segítenek mérsékelni az amerikai kereskedelmi hiányt. A kínai professzor szerint azonban a kereskedelmi mérleg alakulása sokkal inkább az amerikai fogyasztási és befektetési szerkezettel van összefüggésben, így a vámok hatása szinte észrevehetetlen.
A vámok csökkentik a foglalkoztatást
Sen Ji állítja, hogy Trump abban a tévhitben él, hogy a vámok megvédik az amerikai munkahelyeket. A valóság ezzel szemben az, hogy a globalizált ellátási láncok megbontása és a termelési költségek növekedése miatt csökken a versenyképesség, és ez elkerülhetetlenül elbocsátásokhoz vezet.
A gyártás nem a vámokon múlik
Trump a hazatelepített gyártást a vámokkal kívánja ösztönözni – ezt a professzor szerint sem a piaci, sem az infrastrukturális, sem a humán erőforrás-oldali tényezők nem támasztják alá. A gyártási kapacitás hazatelepítéséhez képzett munkaerő, megfelelő beszállítói hálózat és technológiai háttér kell, amit a vámok önmagukban nem képesek előteremteni.
A vámok gazdasági kockázatot hordoznak
Sen Ji rámutat: Trump bagatellizálja a vámháború gazdasági következményeit, miközben az amerikai részvénypiacok már reagáltak – például a Nasdaq 5 ezer milliárd dolláros veszteséget könyvelt el.
A volt elnök ugyan azzal érvel, hogy „gyógyszer” kell a beteg amerikai gazdaságnak, de a professzor szerint ez inkább sarlatánság, mint orvosi kezelés. Mint mondja: „Az orvosok közt is van különbség – a kuruzsló lehet, hogy ugyanazt a gyógyszert használja, de rossz adagban, rossz módszerrel, végzetes következményekkel.”
A vámok ellenreakciót váltanak ki
A Fudan professzora szerint Trump úgy tekint a vámokra, mint egy „varázslatra”, amely automatikusan rákényszeríti a kereskedelmi partnereket a meghátrálásra. A valóság ezzel szemben az, hogy az országok, köztük Kína, szisztematikusan és határozottan válaszolnak, így a vámtaktika nem kényszeríti térdre az ellenfeleket, hanem kereskedelmi háborút szül.
Trump vámstratégiája zavaros és követhetetlen
A kínai szakértő szerint Trump vámstratégiája teljesen kiszámíthatatlan, koncepció nélküli, és mindenféle szakmai keret nélkül működik. Hol a költségvetési bevételeket, hol a gyártás hazatelepítését, hol a jegybank nyomásgyakorlását jelöli meg célként – miközben semmi sem következik semmiből.
A vámok inflációt okoznak
Sen Ji szerint az infláció már az amerikai szupermarketekben is érezhető, és a „Trump-pótdíj” kifejezés is elterjedt, különösen az alacsony jövedelmű rétegek körében. A professzor egy karikatúrát idéz, amely szerint Trump saját lábára lövi rá a golyókat, majd azt állítja, hogy nem fáj. Szerinte ez önsorsrontás extrém változatban.
A vámok a politikai zsarolás eszközei
Trump az acél- és alumíniumvámokat a nemzetbiztonságra hivatkozva vezette be – de a kínai professzor szerint ez csupán ürügy, egy átlátszó, politikai célú maszkolás. A valódi cél az volt, hogy szövetségeseket is célba vegyen, és a védelmi érv csak egy „ragasztott sebtapasz”, amit bármire ráhúzhatott.
Trump állítólagos támogatottsága mesterséges
Végül Sen Ji azt is tévhitnek tartja, hogy Trump vámstratégiáját széles körű támogatás övezné. A legtöbb szakértő, ipari szereplő, sőt saját tanácsadói közül is sokan ellenezték, kivéve néhány hírhedt alakot, mint Peter Navarro.
A professzor úgy látja, hogy Trump inkább kognitív torzításra és félretájékoztatásra épít, és nem valódi konszenzusra. Inkább szembemegy minden kritikával, mintsem szembenézne a realitással.
Zárszó: miért fontos ellenállni?
Sen Ji szerint Trump nem változott – és nem is fog. A vámpolitika ma is ugyanannyira hibás, mint korábban, és ezt semmiféle teátrális kommunikáció vagy „tárgyalási művészet” nem teszi működőképessé.
Kína és más országok számára az egyetlen járható út az ellenállás, a stratégiai türelem, és a határozott, rendszerszintű válasz. Ha bárki, legyen az állam vagy vállalat, könnyen enged Trump nyomásának, azzal csak negatív visszacsatolást ad, ami további követeléseket szül.
„Aki egy pofont beenged, az százra készülhet” – fogalmaz a professzor.
A történelem szerinte majd eldönti, kinek volt igaza – de azok állnak a helyes oldalon, akik mernek ellenállni az irracionális, veszélyes gazdaságpolitikáknak.
