Világpiaci feszültség: az USA vámháborúja elérte a csokoládét is
Donald Trump adminisztrációja nemrég 21%-os vámot jelentett be több nyugat-afrikai ország – köztük Elefántcsontpart – exporttermékeire, köztük a kakaóra. Ez az intézkedés – amelyet 90 napra felfüggesztettek, de bármikor hatályba léphet – komoly válaszreakciót váltott ki a világ legnagyobb kakaótermelő országából.
Elefántcsontpart mezőgazdasági minisztere, Kobénan Kwaszi Adjumaní világossá tette: ha az amerikai vámok életbe lépnek, válaszként megdrágítják a kakaót az amerikai piacon. Bár a kakaó világpiaci árát nem egyetlen ország határozza meg, Elefántcsontpart adók emelésével vagy exportfeltételek módosításával mégis képes befolyásolni az amerikai fogyasztók által fizetett árat.
„A vevő fizet majd meg mindenért”
Adjumaní úgy fogalmazott: „Ha adót vetnek ki az általunk exportált termékekre, akkor mi megemeljük a kakaó árát. A következményeket a fogyasztó fogja viselni.” Ez azt jelenti, hogy az amerikai csokoládégyártók és édességgyártók költségei megnövekedhetnek – ennek pedig árnövekedés lehet a vége a boltokban is.
Elefántcsontpart évente 200–300 ezer tonna kakaót exportál az Egyesült Államokba, így nem jelentéktelen szereplő az amerikai piacon.
Kicsi ország, nagy mozgástér?
Első látásra meglepő lehet, hogy egy nyugat-afrikai ország nyíltan dacol az Egyesült Államokkal, de a háttérben reálpolitikai okok állnak:
- A kakaó stratégiai nyersanyag: nemcsak csokoládé, hanem gyógyszer- és kozmetikai alapanyag is.
- A világpiac feszes: a legnagyobb termelők – Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria – az utóbbi időben egyre tudatosabban lépnek fel árstabilitási és jövedelmi céljaik érdekében.
- Európa alternatíva lehet: Adjumaní szerint, ha az USA nem fogadja be a kakaót, az ország megerősítené kapcsolatait az EU-val, amely átvehetné az amerikai piacra szánt mennyiséget.
Ez a retorika – még ha részben politikai is – a szuverenitás és gazdasági öntudat jele egy olyan régióból, amelyet a nyersanyagfüggőség miatt sokáig kizsákmányolhatónak tartottak.
