Thomas Piketty francia közgazdász, a 21. századi kapitalizmus ismert kritikusa, a Le Monde hasábjain közölt publicisztikájában azt állítja: az Egyesült Államok elvesztette erkölcsi, politikai és gazdasági irányító szerepét a világban. A szerző szerint itt az ideje, hogy elkezdjünk egy globális renden alapuló, amerikai befolyástól független nemzetközi struktúrán gondolkodni.
Amerika elvesztette a megbízhatóság látszatát is
„Az Egyesült Államok már nem tekinthető megbízható országnak” – írja Piketty. Szerinte ez nem új felismerés, hiszen a 2003-as iraki háború már akkor megmutatta az amerikai katonai hegemónia pusztító következményeit. A több mint 100 ezer halálos áldozatot követelő beavatkozás nemcsak a térséget destabilizálta, hanem lehetőséget adott Oroszország visszatérésére a közel-keleti politikába is.
A jelenlegi válság azonban több, mint katonai vagy diplomáciai kudarc: közvetlenül érinti az amerikai gazdasági és politikai hatalom magját. Az USA ma „elbizonytalanodott és irányt vesztett”, vezetői pedig „szeszélyesek és kiszámíthatatlanok”, miközben a demokratikus rendszer nem tud hatékony ellensúlyokat kialakítani.
A gazdasági hanyatlás okozza Trump radikalizmusát
Piketty szerint a Trump-féle nacionalista politika gyökere nem ideológiai, hanem gazdasági: a volt elnök táborának nincsenek eszközei az USA fokozódó gazdasági hanyatlásának kezelésére.
A szerző rámutat: ha a világ gazdasági termelését vásárlóerő-paritáson mérjük, Kína már 2016-ban megelőzte az Egyesült Államokat. Ma már 30%-kal nagyobb gazdasági teljesítőképességgel rendelkezik, és 2035-re kétszeresére nőhet az előnye.
A kereskedelmi mérleg hiányának valódi problémája
Az Egyesült Államok hosszan tartó kereskedelmi mérleghiánya soha nem látott méretű állami és magánállamadósságot eredményezett – mutat rá Piketty, aki szerint 2025-re ez elérheti a GDP 70%-át.
A magas kamatkörnyezet következtében Amerika kénytelen lesz rekordméretű kamatokat fizetni a külföldi befektetőknek. Ezt korábban a dolláralapú globális pénzügyi rendszer segített ellensúlyozni, de ez a modell egyre kevésbé működik.
A Trump-tábor gazdasági tanácsadói már olyan radikális lépéseket vetettek fel, mint kamatadó bevezetése az amerikai államkötvények külföldi tulajdonosaira.
Gyarmati logikával épített „béke”
Piketty szerint Trump politikai karaktere lényegében egy „csődöt mondott gyarmatosító” képére hajaz. A volt elnök abból indul ki, hogy az USA „védelméért” a többi országnak fizetnie kell, és az amerikai hegemóniát kvázi gazdasági járandóság formájában el kell ismerni.
Az USA már nem bírja el a világ csendőrének szerepét, miközben az efféle elvárások, a védelmi pénz beszedése mára történelmi anakronizmusnak számítanak. Piketty emlékeztet: Amerika 1945 után épp azáltal nőtte ki magát vezető hatalommá, hogy megtagadta a gyarmati logikát, és a demokratikus értékekre, tudásbeli előnyre építette világpolitikai stratégiáját.
„Trump ezzel a múltat akarja feltámasztani, és közben szétbontja azt az erkölcsi tekintélyt, amire Amerika világvezető szerepe épült” – fogalmaz Piketty.
Multilateralizmus Amerikán túl
Piketty szerint a világ nem állhat meg Amerika hanyatlásával, új globális struktúarát kell kialakítani, amelynek középpontjában társadalmi és környezeti igazságosság áll.
Ennek első lépése az IMF és a Világbank reformja: a szavazati jogokat nem a hozzájárulás mértéke szerint kellene osztani, hanem valós globális szerep szerint. Brazíliának, Indiának, Dél-Afrikának sokkal nagyobb beleszórást kellene kapnia.
Ha Európa ezt megakadályozza, Piketty szerint a BRICS-országok kénytelenek lesznek kialakítani egy, a jelenlegi renden kívüli, Kína és Oroszország által dominált globális párhuzamos rendszert.
Európa is hibás
Piketty szerint Európa sem maradhat ártatlan néző ebben a folyamatban. Az európai GDP-n belüli gyenge belső kereslet és alacsony beruházási hajlandóság csak táplálja a világgazdaság egyensúlytalanságait. 2014 és 2024 között az USA átlagosan 8000 milliárd dolláros éves kereskedelmi hiányt halmozott fel, miközben Európa 3500 milliárd dolláros többletet produkált, ami megközelíti Kína, Japán, Korea és Tajvan együttes fölényét.
Ezért nem elég néhány szimbolikus lépés, mint a katonai kiadások növelése vagy a szén-dioxid-vám bevezetése. Európának rendszerszinten kell hozzájárulnia egy igazságosabb világrendhez.
A globális dél reménytelen helyzete
Piketty külön kiemeli a szubszaharai Afrikát, ahol az iskolás gyerekekre fordított oktatási költség vásárlóerő-alapon évi 200 euró alatt van – ez 40-50-szer kevesebb, mint az USA-ban vagy Nyugat-Európában.
Mindez annak következménye, hogy az utóbbi évtizedekben ezek az országok nem kaptak igazságos kereskedelmi feltételeket, így minden forrást az életben maradásra kellett fordítaniuk.
Elmaradt adóigazságosság
Piketty szerint Európa 2024-ben több súbos stratégiai hibát is elkövetett. A G20-on megvétózta Brazília globális adóigazságossági kezdeményezését, majd az ENSZ-ben is leszavazta a globális adózási keretrendszert. Ezek a lépések szerinte a gazdag államok hatalmi monopóliumát védik, megakadályozva a legszegényebb államokat abban, hogy részt vehessenek a játékszabályok alakításában.
„A nemzetközi adószabályozás nem maradhat a gazdagok klubjának kézben” – figyelmeztet Piketty.
A következő világrend: Amerika nélkül
A szerző összegzése szerint egy USA nélküli világ nem utópia, hanem politikai és gazdasági kényszer. Az amerikai modell, amely az elmúlt évtizedekben a világgazdaság zsinórmértéke volt, megrendült.
A jövő pedig azon múlik, kialakul-e egy valóban plurális, igazságos és fenntartható világrend.
Ahogy fogalmaz: „A világ nem várhat többé Amerikára. Itt az ideje, hogy továbblépjünk.”
(Guancha)
