Moszkvában tárgyalt az iráni külügyminiszter
Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere április 17-én Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, akinek személyes üzenetet adott át Ali Hámeneitől, Irán legfőbb vezetőjétől. A találkozón Aragcsi hangsúlyozta: Irán Oroszországot stratégiai partnernek és „fontos szomszédnak” tekinti.
A tárgyalások során szó esett az Egyesült Államokkal tervezett új nukleáris megállapodásról is, amelynek következő fordulóját április 19-én Olaszországban tartják. Az első egyeztetésnek a közelmúltban Omán adott helyet.
Lavrov: Csak a nukleáris kérdés lehet a megállapodás alapja
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter megerősítette: Moszkva kész közvetíteni az Egyesült Államok és Irán között, de a megállapodás kizárólag az atomprogramra vonatkozhat.
„Irán kész egyezségre törekedni az atomsorompó-szerződés keretein belül” – hangsúlyozta Lavrov, hozzátéve: elutasítják, hogy a tárgyalásokat politikai kérdésekkel terheljék meg.
Trump saját nevére íratná a megállapodást
Az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff szerint minden alku csak akkor elfogadható, ha az „Trump megállapodása” lehet. Witkoff kijelentette: Iránnak teljesen fel kell számolnia nukleáris fegyverkezési programját, még akkor is, ha korábban elfogadták a polgári célú 3,67%-os dúsítás lehetőségét.
Teherán fokozatos enyhítésért cserébe ajánlana engedményeket
A teheráni ellenzéki Iran International értesülése szerint háromlépcsős megállapodást javasolt Irán:
- Első lépésként hajlandóak a dúsítási szintet 3,67%-ra csökkenteni, ha az Egyesült Államok feloldja az olajexport-ra és külföldi pénzeszközökre vonatkozó szankciókat.
- A második fázisban Irán megszüntetné a 60%-os dúsítást, és visszaengedné az ENSZ Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit. Cserébe az USA-nak további szankciókat kellene eltörölnie, és rá kellene vennie Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot, hogy ne aktiválják a „snapback” mechanizmust, amely automatikusan visszahozná az ENSZ-szankciókat.
- A harmadik szakaszban az amerikai Kongresszus ratifikálná az alkut, Trump kormánya pedig eltörölné az elsődleges és másodlagos szankciókat. Irán cserébe semleges országba szállítaná a meglévő nagy dúsítású készleteit, ahogy az a 2015-ös atommegállapodásban is történt.
