Vlagyimir Putyin javaslata szerint a BRICS-országok saját gabonatőzsdét hozhatnának létre, ahol az árakat nem a globális pénzpiac, hanem a termelő országok maguk határoznák meg.
„Így nagyobb befolyásunk lehetne az árakra és a tárgyalásokra” – mondta Marco Fernandes geopolitikai elemző. A nyugati tőzsdéken az árak nem csupán a kereslet-kínálat alapján alakulnak, hanem folyamatos spekulációnak vannak kitéve, ami kiszolgáltatottá teszi a fejlődő országokat.
A dollárgyűjtés kényszere gyengülhet
A BRICS-gabonabank a globális dollárfüggőség csökkentésének egyik kulcsa lehet. Ma a világ legtöbb nyersanyagát kizárólag dollárban jegyzik, ami miatt minden országnak dollárra van szüksége – még akkor is, ha nincs hozzáférése.
Ha a gabona és más nyersanyagok más valutákban is kereskedhetők lennének, az meggyengítené a dollár hatalmát.
A konszenzus az igazi akadály?
Fernandes szerint a BRICS egyik fő problémája a konszenzus kényszere, ami lelassítja a komplex projektek, például egy közös gabonatőzsde vagy tartalékvaluta bevezetését.
„Konszenzussal nem lehet összetett rendszereket létrehozni” – mondta, és ehelyett rugalmasabb, többsebességes integrációs modelleket javasolt.
Venezuelai példa: agroökológia és ellenállás
Lorenzo Santiago, a Brasil de Fato karacasi tudósítója a venezuelai Patria Grande del Sur programot emelte ki példaként, amely a helyi élelmiszer-termelés növelésére és az élelmiszer-szuverenitás erősítésére törekszik.
Ebben a projektben a brazil MST (Földnélküli Dolgozók Mozgalma) kulcsszerepet kap: nem földtulajdonosként, hanem mint a program logisztikai és szakmai koordinátora.
Új gazdasági együttműködés Dél és Dél között
A műsor vendégei szerint az antihegemón törekvések egyik kulcsa a déli országok közötti együttműködés, nemcsak kereskedelmi, hanem technológiai, pénzügyi és mezőgazdasági szinten is.
A „O Estrangeiro” című podcast hetente jelentkezik, aktuális geopolitikai és gazdasági témákat dolgoz fel déli perspektívából.
