Az átmenet kora
Antonio Gramsci, az olasz filozófus, politikai fogolyként a fasizmus alatt írta híres szavait az első világháború után:
„A válság éppen abból áll, hogy a régi haldoklik, az új pedig nem képes megszületni; ebben az átmeneti időszakban sokféle kóros tünet jelenik meg.”
Egy évszázaddal később ismét egy átmeneti korszakban élünk, és a kóros tünetek mindenütt jelen vannak. A USA vezette világrend véget ért, de a multipoláris világ még nem született meg. Az egyik legsürgetőbb feladat egy új multilaterális rend létrehozása, amely fenntartja a békét és elősegíti a fenntartható fejlődést.
Európai imperializmus
Egy több száz éves történelmi korszak végén járunk, amelyet Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama több mint 500 évvel ezelőtti felfedezőútjai indítottak el. Ezek a felfedezések több mint négy évszázadnyi európai imperializmust alapoztak meg, amelynek csúcspontját Nagy-Britannia globális dominanciája jelentette a napóleoni háborúk végétől (1815) az első világháború kitöréséig (1914).
A második világháború után az Egyesült Államok vette át a világ vezető szerepét. Ez alatt Ázsia háttérbe szorult. Makrogazdasági becslések szerint 1500-ban Ázsia adta a világ össztermelésének 65%-át, de 1950-re ez az arány 19%-ra csökkent, miközben a világ népességének 55%-a Ázsiában élt.
Ázsia gazdasági visszatérése
A második világháború óta eltelt 80 évben Ázsia visszaszerezte helyét a világgazdaságban. Japán az 1950-es és 1960-as évek gyors növekedésével vezette a folyamatot, majd a négy „ázsiai tigris” (Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Korea) követte, később pedig Kína (1980 körül) és India (1990 körül) is csatlakozott. Ma az IMF becslése szerint Ázsia adja a világ gazdaságának körülbelül 50%-át.
Késlekedő átrendeződés
A multipoláris világ akkor születik meg, amikor Ázsia, Afrika és Latin-Amerika geopolitikai súlya is megfelel majd a gazdasági erejüknek. Ez a változás azonban késik, mert az Egyesült Államok és Európa továbbra is ragaszkodik elavult kiváltságaihoz és idejétmúlt gondolkodásmódjához. Még ma is az USA megfélemlíti Kanadát, Grönlandot, Panamát és másokat a nyugati féltekén, miközben egyoldalú vámokkal és szankciókkal fenyegeti a világ többi részét, nyíltan megsértve a nemzetközi szabályokat.
Egy új rendszer szükségessége
Ázsiának, Afrikának és Latin-Amerikának össze kell fognia, hogy közösen emeljék fel a hangjukat és szavazataikat az ENSZ-ben egy új, igazságos világrend érdekében. Egy kulcsfontosságú intézmény, amely reformra szorul, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely az ENSZ Alapokmánya szerint felelős a béke fenntartásáért.
A BT öt állandó tagja (P5) – Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok – a 1945-ös világot tükrözi, nem a 2025-öst. Nincs állandó latin-amerikai vagy afrikai képviselet, és Ázsia is csak egyetlen állandó hellyel rendelkezik, noha ott él a világ népességének közel 60%-a.
India kulcsszerepe a jövő világrendjében
Az ENSZ Biztonsági Tanács megfelelő átalakítása hosszú évekig késhet. Van azonban egy lépés, amely azonnal megtehető, és amely az egész világ érdekét szolgálná: India állandó helyet érdemel a Biztonsági Tanácsban. India kiemelkedő diplomáciai teljesítménye és a béke és igazságosság iránti elkötelezettsége ezt egyértelműen indokolja.
India, mint nagyhatalom
India ma a világ legnépesebb országa, Kínát 2024-ben előzte meg. Gazdasági teljesítménye alapján (vásárlóerő-paritáson mérve) India a világ harmadik legnagyobb gazdasága 17 billió dollárral, Kína és az Egyesült Államok mögött. India a leggyorsabban növekvő nagy gazdaság, évi körülbelül 6%-os növekedéssel.
India GDP-je (PPP) várhatóan az évszázad közepére megelőzi az Egyesült Államokét. Emellett India nukleáris hatalom, digitális innovátor és az élmezőnyhöz tartozik az űrkutatásban is.
India diplomáciai súlya is figyelemre méltó. A 2023-as G20-csúcson India sikeresen kezelte az Oroszország és NATO-országok közötti keserű megosztottságot. Nemcsak konszenzust teremtett, hanem történelmet írt, amikor az Afrikai Uniót állandó tagként fogadta be a G20-ba.
Kína és India viszonya az ENSZ reformjában
Kína eddig vonakodott támogatni India állandó tagságát a BT-ben, hogy megőrizze kizárólagos ázsiai státuszát. Pedig Kína nemzeti érdekeit is szolgálná, ha India helyet kapna, különösen most, amikor az USA vámokkal és szankciókkal próbálja visszafogni Kína felemelkedését. India támogatásával Kína megerősítené a multipoláris világrend kialakulását, és szövetségest nyerne a nyugati ellenállás legyőzésében.
Ha Kína támogatná Indiát, Oroszország azonnal követné, és az USA, az Egyesült Királyság, valamint Franciaország is India mellett szavazna.
A haldokló világrend kóros tünetei
Az Egyesült Államok közelmúltbeli geopolitikai kirohanásai – a klímavédelem feladása, a fenntartható fejlődési célok támadása, a WTO-szabályokkal ellentétes vámok bevezetése – mind a haldokló régi rend tünetei.
Elérkezett az idő, hogy helyet adjunk egy valóban multipoláris és igazságos nemzetközi világrendnek.
Jeffrey Sachs rövid életrajza
Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, a fenntartható fejlődés és a globális gazdaságpolitikák kiemelkedő szakértője. Több ENSZ-program tanácsadója volt, és rendszerkritikus munkásságáról ismert, amely a globális egyenlőtlenségek és a multilaterális intézmények reformjának szükségességére hívja fel a figyelmet. Sachs központi célja egy olyan világrend előmozdítása, amely a békét, az igazságosságot és a fejlődést helyezi középpontba.
