Volkswagen, Mercedes-Benz, Stellantis – három európai autóipari nagyhatalom, három egymást követő pénzügyi jelentés egyetlen nap alatt. Mindegyik ugyanarról szól: az Egyesült Államok új vámintézkedései visszavetik az egész iparágat.
A március végén bevezetett 25 százalékos amerikai importvám nemcsak az értékesítési adatokat tépázta meg, hanem aláásta az éves előrejelzések hitelességét is. A három cég közül egyik sem tudott vagy akart egész éves kilátásokat adni – ilyen mértékű piaci bizonytalanságra évtizedek óta nem volt példa.
Volkswagen: 40,6 százalékos nyereségzuhanás
A Volkswagen Group első negyedéves adózás utáni nyeresége 2,18 milliárd euróra csökkent, ami 40,6%-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Ez a szám alatta maradt a Visible Alpha által készített 2,24 milliárd eurós konszenzus-előrejelzésnek is.
„A jelenlegi előrejelzésünk 2025-re egyáltalán nem veszi figyelembe az amerikai vámok hatását. Tekintettel arra, hogy Donald Trump rendszeresen bevezeti, módosítja vagy teljesen eltörli ezeket, egyszerűen lehetetlen előre látni, milyen hatásuk lesz a működési eredményeinkre” – jelentette ki Arno Antlitz, a VW pénzügyi igazgatója a sajtótájékoztatón.
A cég úgy számol, hogy az értékesítés 5%-kal nőhet, de az üzemi nyereséghányad a korábban várt 6,5% helyett csak 5,5–5,6% lehet majd.
Mercedes-Benz: 43 százalékos nyereségcsökkenés
A Mercedes-Benz Group 2025 első negyedéves nettó nyeresége 1,73 milliárd euró volt, ami 43%-kal marad el az egy évvel korábbi eredménytől. A bevétel 7,4%-kal csökkent, 33,22 milliárd euróra.
Az elemzők korábban 2,03 milliárd eurós nyereségre és 35 milliárd eurós árbevételre számítottak – egyik szám sem teljesült.
A vállalat közleménye szerint:
„A jelenlegi instabilitás, amely vámpolitikához, a válaszlépésekhez és az ezekből fakadó közvetlen és közvetett következményekhez kapcsolódik… túl nagy ahhoz, hogy megbízhatóan értékelni tudjuk az üzlet alakulását az év végéig.”
Stellantis: visszaesés, gyárleállítás Észak-Amerikában
A Stellantis 2025 első negyedéves bevétele 35,8 milliárd euró volt, ami 14%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. A szállítások száma 9%-kal csökkent, 1,22 millió darabra.
Észak-Amerikában a visszaesés még drámaibb volt: 20%-os zuhanás, amelyre a cég válaszul gyárleállításokat rendelt el Kanadában és Mexikóban.
Európában, ahol a Stellantisnak a legerősebb a piaci jelenléte, a szállítások 8%-kal csökkentek, 568 ezer darabra. A vállalat nem adott előrejelzést 2025-re, és hangsúlyozta, hogy a Trump-féle vámok miatt a piaci volatilitás kiszámíthatatlan.
Trump: vámháború újratöltve
Március végén Donald Trump 25 százalékos importvámot vezetett be az Egyesült Államokba érkező minden autóra.
Április 29-én ugyanakkor bizonyos könnyítéseket is aláírt: az autógyártók mentességet kaphatnak az alumínium- és acélvámok alól, ha már fizetik az autóvámokat.
Ezen felül részleges kedvezmények is elérhetőek lesznek bizonyos alkatrészek importvámjaira – de ezek a könnyítések fokozatosan megszűnnek a következő két évben.
Ez nem alkudozás, hanem kényszer
Az autógyártók és az európai kormányzatok hajlamosak úgy értelmezni Trump vámintézkedéseit, mint alku tárgyát: ha megfelelő gesztusokat tesznek, talán elkerülhető a súlyosabb kár. A valóság azonban egyre kevésbé tűnik alkuképesnek.
Trump célja nem pusztán vámbevételek növelése vagy időszakos piaci nyomásgyakorlás. Az amerikai politika a gyártás USA-ba való (vissza)csábítását tűzte ki célul, miközben Európára nyomást gyakorol az amerikai márkák piaci térnyerésének elősegítésére.
Ebben a keretrendszerben a behódolás nem garancia semmire, hiszen a cél maga a gyártási lánc átrendezése, és nem annak védelme.
Az amerikai vámháború tehát nem csupán vihar, hanem egy új korszak előjele, amelyben a geopolitikai célok elsőbbséget élveznek a kereskedelmi racionalitással szemben. A kérdés már nem az, hogy mit tesz Trump – hanem az, milyen gyorsan és milyen határozottan képes erre válaszolni Európa.
