A gazdasági napirendet felülírták a háborúk és a protekcionizmus elleni fellépés
2025. április 28–29-én tartották meg a BRICS-országok külügyminisztereinek idei első hivatalos találkozóját Rio de Janeiróban. A megbeszélésen a BRICS-országok 11 tagállama – köztük új tagként Indonézia – és meghívott partnereik vettek részt. Bár a hivatalos napirendben gazdasági és globális együttműködési kérdések szerepeltek, a fegyveres konfliktusok és a protekcionista intézkedések elleni közös fellépés határozta meg az eseményt.
Globális válságok idején ült össze a BRICS
A találkozót Mauro Vieira brazil külügyminiszter nyitotta meg, aki kiemelte a csoport növekvő nemzetközi szerepét: „Ez az ülés olyan pillanatban zajlik, amikor a csoportunk szerepe fontosabb, mint valaha.”
Beszédében a brazil diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az emberiség kritikus kihívásokkal szembesül, például humanitárius válságokkal, fegyveres konfliktusokkal, politikai instabilitással és a multilaterális együttműködés eróziójával. Mint fogalmazott:
„E válságok azonos módon kérdőjelezik meg a nemzetközi béke és biztonság alapjait, és kollektív fellépés iránti elköteleződést követelnek meg.”
Közös fellépés a protekcionizmussal szemben
A találkozó egyik fő témája a nemzetközi kereskedelmi rendszer válsága volt. Mauro Vieira külön kiemelte, hogy a BRICS-országok egyhangúlag ellenzik a kereskedelmi háborúkat és a protekcionista törekvéseket:
„Szeretném kiemelni minden résztvevő határozott elutasítását a kereskedelmi protekcionizmus újjáéledésével és a (…) nem vámjellegű akadályok alkalmazásával szemben.”
A brazil diplomácia hangsúlyozta: a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformja és a vitarendezési testületének újjáépítése alapvető fontosságú, ha meg akarják őrizni a globális kereskedelem kiszámíthatóságát.
Bár nem született közös nyilatkozat, az eseményt az elnökséget ellátó Brazília zárta egyoldalú „elnökségi nyilatkozattal”, amely szerint az érdemi közös dokumentumot a júliusi állam- és kormányfői csúcsra tartogatják.
Háborúk árnyékában: A béke mint közös ügy
A hivatalos napirenden szereplő témák – mesterséges intelligencia szabályozása, klímaváltozás, szegénység elleni küzdelem – háttérbe szorultak az Ukrajnában és Gázában zajló fegyveres konfliktusok miatt. Mauro Vieira hangsúlyozta: a BRICS nem kerülheti meg ezeket a kérdéseket, mivel „a biztonság nem kevesek kiváltsága, hanem mindenki joga”.
Brazília és Kína közös kezdeményezéseként említette az ENSZ égisze alatt létrejött „A béke barátai” nevű nemzetközi platformot, amely az ukrajnai válság békés megoldását hivatott előmozdítani. Ennek tagja Magyarország is.
Lavrov: Az érdemi tárgyalás Moszkva és Washington között zajlik
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozót megelőzően a brazil O Globo napilapnak adott interjút, amelyben megerősítette, hogy Moszkva a valódi előrelépést az Egyesült Államokkal folytatott közvetlen tárgyalásoktól reméli:
„Moszkva és Washington között továbbra is folynak tárgyalások a rendezésről. Reméljük, hogy ezek kölcsönösen elfogadható eredményre vezetnek.”
Lavrov szerint „A béke barátai” csoportnak van esélye egy tekintélyes klubbá válni a Globális Dél és Kelet országai között, de ehhez szerinte szükséges, hogy az érintett államok figyelembe vegyék a válság valódi kiváltó okait is.
A találkozót követően Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a BRICS-orosz sherpa így összegezte a tagállamok közös álláspontját:
„Ahogy a vita megmutatta, minden résztvevő elkötelezett amellett, hogy az ukrajnai konfliktus – amely elsősorban a NATO féktelen terjeszkedésével és a kijevi rezsim nyíltan oroszellenes politikájával függ össze – mielőbb, igazságos alapon rendeződjön.”
A BRICS új rendet akar – nem csak új hangsúlyokat
A találkozón Indonézia először vett részt teljes jogú tagként, és megerősítést nyert, hogy Szaúd-Arábia is csatlakozni készül.
A résztvevők több fórumon is kifejezték: szükség van a nemzetközi intézmények reformjára – különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsára, de ide sorolták a WTO-t, az IMF-et és a Világbankot is. Hangsúlyozták, hogy Ázsiának, Afrikának és Latin-Amerikának arányosabb képviseletet kell kapnia a multilaterális döntéshozatalban.
A tárgyalások során felmerült: a BRICS nemcsak gazdasági együttműködésre törekszik, hanem alternatív modellt kíván kínálni a globális kihívások kezelésére is, beleértve a klímaválságot, az egészségügyi válságokat és a mesterséges intelligencia szabályozását.
