Stratégiai nyitás, éles kritikák
Kínai látogatása végén Lula brazil elnök arról beszélt az újságíróknak, hogy gyorsítani kell a két ország közötti közös projektek megvalósítását. „A projekteknek gyorsabban kell haladniuk, mert ez mindkét ország érdeke” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a felek közti kapcsolatok nem triviálisak, hanem „stratégiai jelentőségűek”. Brazília érdeklődik a kínai technológia, vasútépítés, mesterséges intelligencia és metrófejlesztés iránt.
Trumpnak is üzent, Gázáról is beszélt
A sajtótájékoztatón keményen bírálta az USA egyoldalú vámintézkedéseit, és leszögezte: „Trump meghozza a maga döntéseit az USA számára, mi pedig a magunkét Brazília számára”. Lula kiemelte, hogy az amerikai–kínai vámcsökkentési megállapodás is azt mutatja: jobbak lennének a kapcsolatok, ha nem egyoldalúan cselekednének a nagyhatalmak.
Beszélt a gázai konfliktusról is: „Ami Gázában történik, az nem háború, hanem népirtás. Az ENSZ nem dönt semmiről. Vége kell, hogy legyen ennek”. Hozzátette: „Ez nem zsidók és palesztinok harca, hanem az izraeli hadsereg háborúja a palesztin nép ellen.”
Dollárkritika és ASEAN-nyitás
Lula ismét bírálta a dollár hegemóniáját, és megerősítette, hogy részt vesz az ASEAN-malajziai csúcson május végén. „Ez egy olyan világ, amit Brazíliának meg kell ismernie” – fogalmazott, összevetve a vietnámi kereskedelmi kapcsolatokat az európai országokkal, és jelezve: Brazília új partnereket keres.
Lezajlott a CELAC–Kína Fórum Pekingben
Érdemes hozzátenni, május 13-án Pekingben tartották a CELAC–Kína Fórum negyedik miniszteri ülését, ahol a latin-amerikai és karibi országokat tömörítő CELAC és Kína képviselői találkoztak. A fórum tíz éve működik, és már több mint száz közös programot valósítottak meg a technológia, mezőgazdaság, kereskedelem, kultúra és űrkutatás területén. Ezzel Kína a legaktívabb partner a térségben.
A tanácskozás fő üzenete az volt, hogy a régió országai együttműködve jobb pozíciókat érhetnek el a gazdasági aszimmetriákkal szemben, és a kínai kapcsolatok fontos eszközei lehetnek a gazdasági fejlődésnek, technológiai előrelépésnek és az életszínvonal javításának.
Kína példát mutatott a fejlődésben
Kína mára a világ egyik leggyorsabban növekvő és leginnovatívabb gazdaságává vált. Az ország 2024-ben 30 millió elektromos autót gyártott, és az AI-technológia fejlődése nagyobb volt az elmúlt évben, mint az azt megelőző tízben összesen. Az utóbbi fél évszázadban több mint 700 millió embert emelt ki a szegénységből, és a világ élvonalába került a nagysebességű vasút és a tiszta energiák területén is.
Latin-Amerika erőforrásban gazdag, de megosztott
A térség gazdag nyersanyagban, és nincs jelen fegyveres konfliktus vagy tömegpusztító fegyver, mégis a Világbank szerint a világ leginkább egyenlőtlen régiója, míg az ENSZ szerint a legveszélyesebb. A karibi és latin-amerikai régió célja, hogy az ipar 4.0 korszakában ne a periférián, hanem kulcsszereplőként legyen jelen, ehhez pedig a Kínával való kapcsolatok okos és pragmatikus építése fontos eszköz lehet.
