Potang faluba tartva Zseng Csangcsung a Fudan Egyetem professzora a kínai gazdaság működésének alapelveiről tartott előadást a közép- és kelet-európai újságíróknak. Azzal indított, hogy a kínai gondolkodás mélyén ősi bölcsesség húzódik: „Aki tervez, sikerrel jár; aki nem, elbukik.” A Kínai Népköztársaság megalakulása után, 1953-ban indult el az az átfogó gazdaság- és társadalomtervezés, amely mára a világ egyik legösszetettebb és leghatékonyabb tervezési rendszerévé nőtte ki magát.
A kínai gazdaság egyik alappillére, hogy nem a pillanatnyi trendek, hanem hosszú távú célok szerint halad. Az országos szinttől a megyei szintig minden fejlesztés egy nagy, összehangolt „kéknyomat” (blueprint) mentén történik, amely képes összehangolni az állami, piaci és társadalmi erőforrásokat.
A kínai tervezési rendszer négy pillére
1. Átfogó nemzeti tervek:
Az ötéves tervek – például a jelenleg érvényben lévő 14. ötéves terv – a gazdaság és társadalom legfőbb céljait rögzítik. Ezekben nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, környezeti és regionális prioritások is helyet kapnak.
2. Térbeli tervezés:
Ez a földhasználat stratégiai elosztását jelenti: különválasztják az ipari, lakó- és természetvédelmi területeket. A gazdasági fejlődés ökológiai hatásait jogi eszközökkel igyekeznek korlátok között tartani.
3. Szakpolitikai tervek:
Iparáganként vagy társadalmi szektoronként készülnek – például mezőgazdaságra, oktatásra, technológiai fejlesztésre vonatkozóan. Ezek biztosítják a részletek szintjén is az összehangolt működést.
4. Regionális tervek:
A térségi integrációt segítik, mint például a Jangce-delta integrált fejlesztése, a Kuangtung–Hongkong–Makao Nagyöböl-térség, vagy Közép-Kína revitalizációja.
A demokratikus és tudományos döntéshozatal
Zseng professzor hangsúlyozta, hogy a kínai tervezés nem zárt ajtók mögött zajlik. Például a 14. ötéves tervhez több mint egymillió online javaslat érkezett, amit szakértők és a Kínai Kommunista Párt vezetése közösen értékelt. A végső tervet az Országos Népi Gyűlés fogadja el, jogi erővel ruházva fel a célkitűzéseket.
A vidéki fejlesztés nem külön világ
A professzor elmondta: a kínai gazdasági rendszer erőssége, hogy az ország vidéki térségei is bekapcsolódnak az átfogó fejlődésbe. A mezőgazdasági modernizáció, a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelmi beruházások mind a közös terv részei.
A professzor példaként említette Csöcsiang tartományt, amelyet a központi kormány a „közös jólét” mintaterületévé nyilvánított. Az itt alkalmazott megoldásokat a jövőben más régiókban is alkalmazni fogják.
Fókuszban a minőségi fejlődés
A 2021–2025 közötti időszakra szóló 14. ötéves terv legfőbb célja a „magas színvonalú fejlődés” (high-quality development). Ez a terv már nem az ipari növekedés öncélúságára, hanem az innovációra, a fogyasztásvezérelt belső gazdaságra és a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt.
Kiemelt célok:
- Kutatás-fejlesztés:
Évi legalább 7%-kal nőnek az R&D kiadások, különösen olyan területeken, mint mesterséges intelligencia, kvantumtechnológia, biotechnológia és félvezetők. - Fogyasztásvezérelt belföldi gazdaság:
Az úgynevezett kettős körforgás (dual circulation) stratégia a belföldi kereslet erősítésére, a fogyasztás élénkítésére és a független ipari láncok kiépítésére épül. Ez biztosította a kínai gazdaság ütésállóságát akkor is, amikor 2025 tavaszán a másodjára hivatalba lépő Donald Trump ismét vámháborút indított. - Stratégiai új iparágak térnyerése:
Cél, hogy ezek – például az elektromos járművek, korszerű gépgyártás, új anyagok – aránya a GDP-n belül 2025-re 11,5%-ról legalább 17%-ra nőjön. - Környezeti mutatók:
Kína vállalta, hogy 2030 előtt tetőznek a szén-dioxid-kibocsátások, és 2060-ra eléri a karbonsemlegességet. Emellett a városokban a tiszta levegőjű napok aránya 87,5%, az erdősültség 24,1% legyen 2025-re.
Zseng professzor előadása világosan megmutatta, hogy a kínai gazdaság nem csupán egy gyorsan növekvő, hanem egy rendszerszinten összehangolt és hosszú távra tervezett modell. A gazdasági stabilitás mögött nemcsak pénzügyi eszközök, hanem egy mélyen intézményesített és kultúraként működő tervezési filozófia áll.
