Miközben az Egyesült Államok teljesen szembe fordult a zöld átállással, és az Európai Unióban is kiújultak a környezetvédelmi célokat övező viták, a BRICS országok újabb konkrét lépéseket tettek a fenntartható jövő felé. A BRICS Éghajlatváltozási és Fenntartható Fejlődési Kapcsolattartó Csoport legutóbbi ülésén, amelyet Brazíliavárosban tartottak, a tagállamok közösen fogadtak el új klímaügyi együttműködési keretrendszereket, és Brazília ambiciózus kibocsátáscsökkentési vállalást jelentett be.
Brazília új klímacélokat tűzött ki 2035-re
Például a brazil kormány vállalta, hogy 2035-ig 59–67 százalékkal csökkenti nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. Ez abszolút értékben azt jelenti, hogy a kibocsátás mértéke 850 millió és 1,05 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték közé csökkenhet.
A cél eléréséhez a természetes ökoszisztémák helyreállítását helyezik előtérbe. Brazília az elkövetkező években nagy hangsúlyt fektet a degradált legelők és más területek regenerálására, hogy a növényzet természetes szénelnyelő képességét kihasználva 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást.
Új BRICS-es klíma-együttműködési keretek
A találkozón a BRICS országok egyhangúlag támogatták az éghajlat-politikai együttműködés elmélyítését, és több új dokumentumot is elfogadtak:
- Klímavezetői Agenda az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének teljes körű megvalósítására;
- Jelentés a szellemi tulajdonról, amely elősegíti a környezetbarát technológiák átadását a tagországok között;
- Igazságos, inkluzív és átlátható karbonelszámolási alapelvek, amelyek hozzájárulnak a globális standardok kiegyensúlyozott fejlesztéséhez;
- A szénpiacok szerepének elismerése, mint a klímaváltozás elleni fellépés kulcsfontosságú eszközei.
A klímavédelem a 2025-ös BRICS-elnökség prioritása
Brazília a 2025-ös BRICS-elnökségét a „Globális Dél együttműködésének erősítése egy inkluzív és fenntartható kormányzásért” mottóval vezeti, és ennek központi eleme a klímavédelem. A most elfogadott célkitűzések nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi jelentőségűek is, mivel hosszú távon stabilabb, ellenállóbb fejlődési pályát kínálnak a tagállamok számára.
Kontraszt a Nyugattal
Az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció második ciklusának kezdete óta gyakorlatilag leállt a zöld átállás támogatása, több kulcsfontosságú szabályozást visszavontak vagy felfüggesztettek. Eközben az Európai Unióban is erősödnek a belső feszültségek, különösen az ipari szereplők ellenállása miatt. Ezzel szemben a BRICS országok nemcsak hogy fenntartják, de tovább mélyítik klímaügyi elkötelezettségüket, és a fejlődő világ számára kínálnak alternatív modellt, amely a gazdasági növekedést és a környezeti fenntarthatóságot nem egymás rovására, hanem egymást erősítve kívánja megvalósítani.
