Növelnék a közepes és nagy hatótávolságú fegyverek arányát
Recep Tayyip Erdoğan török elnök utasította a védelmi ipart, hogy gyorsítsák fel a közepes és nagy hatótávolságú rakéták gyártását – írta a Bloomberg alapján a Guancha. Az elnök szerint Törökországnak olyan védelmi képességeket kell kiépítenie, „amelyeket senki nem mer megkérdőjelezni”.
A védelmi ipar megerősítése nem új törekvés a török kormány részéről: a cél az, hogy saját gyártásban készüljenek a harci repülőgépek, tankok, drónok, fregattok és különféle rakéták – egyaránt belföldi használatra és exportcélokra. Erdoğan a június 16-i kabinetülést követően hangsúlyozta:
„A közelmúlt eseményeire való tekintettel olyan szintre kell növelni a közepes hatótávolságú rakéták számát, hogy azok valódi elrettentő erőt képviseljenek.”
Izrael a legnagyobb fenyegetés
Erdoğan szerint a Közel-Kelet egyre súlyosabb fenyegetésekkel néz szembe, amelyeket elsősorban az izraeli katonai fellépések okoznak. A török elnök úgy látja, „ha nem vesszük figyelembe a valóságot, minden lépés újabb katasztrófákat szülhet a jövőben”. Célja, hogy Törökország „minél előbb rendelkezzen olyan védelmi képességekkel, amelyek elrettentő ereje vitathatatlan”.
A Tayfun nevű rakétaprogramot már 2022-ben meghirdette a török kormány: ez egy rövid hatótávolságú ballisztikus fegyver, amely akár 560 kilométeres távolságra is képes csapást mérni. 2023 szeptemberében olyan információk is napvilágot láttak, hogy Törökország Szomáliában tesztlétesítmény építését tervezi rakéták számára.
Trump és az európai fegyverkezési kényszer
A fegyvergyártási kapacitások megnövelésének hátterében az amerikai–európai katonapolitikai helyzet is szerepet játszik. Az orosz–ukrán háborúban bekövetkezett patthelyzet, valamint az, hogy Donald Trump elnökként nem kívánja korlátlanul támogatni Ukrajnát, jelentős nyomást gyakorol az európai államokra a védelmi kiadások növelésére. Ez új lehetőségeket teremtett a török hadiipar számára is.
Márciusban például a Baykar török dróngyártó együttműködési megállapodást írt alá az olasz Leonardo vállalattal. Ez egyike azoknak a nemzetközi projekteknek, amelyek a török technológiai fejlődést erősíthetik.
Egyre mélyülő feszültségek
A 2023 októberében újra fellángoló gázai konfliktus óta Törökország és Izrael kapcsolata folyamatosan romlik. Erdoğan többször is bírálta az izraeli fellépéseket, legutóbb áprilisban, amikor Izrael szíriai célpontokat bombázott. Akkor az izraeli külügyminiszter azzal vádolta Törökországot, hogy Szíriát saját protektorátusává akarja alakítani. Ankara erre úgy reagált, hogy Izrael „a térség legnagyobb biztonsági kockázata”.
Bár a Trump-kormány közvetítésével létrejött egy mechanizmus a szíriai konfliktus kezelésére Törökország és Izrael között, a június 13-i izraeli légicsapás Irán ellen újabb aggodalmat váltott ki Ankarában. A török nemzeti párt vezetője, Devlet Bahçeli egyenesen úgy fogalmazott:
„ez a támadás Törökországnak is szóló, rosszindulatú üzenetként értelmezhető”.
A diplomácia még nem veszett el
Erdoğan mindenesetre még reménykedik: Törökország kész közvetítőként fellépni a felek között. „Bármit is tehetünk, azt meg fogjuk tenni. A konfliktus nem lehet válasz egy olyan helyzetre, amit tárgyalásos úton is lehet rendezni” – fogalmazott.
Az államfő egyúttal élesen bírálta azt is, hogy a katonai fellépések nem tesznek különbséget civil és harcos között. Szerinte „ez egy veszélyes ösvény, amelynek a végkimenetele senki számára sem megjósolható.”
Végezetül figyelmeztetett: Izrael mostani lépései, köztük a gázai pusztítás és a szomszédos országok elleni fellépés, hosszú távon Izrael saját biztonságát is aláássák.
