A megelőzés illúzija
Ha én lennék Irán nemzetbiztonsági tanácsadója, már lenne atombombájuk – jelentette ki a Guanchán közölt interjúban John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem politikatudományi világhírű professzora, aki a héten egyébként Budapestre látogatott.
A professzor évek óta figyelmeztet: ha egy ország nem rendelkezik atomfegyverrel, ki van szolgáltatva.
„Így járt Irak, így járt Líbia. Észak-Korea viszont megmenekült” – hangsúlyozta, hozzátéve: ha Irán rendelkezne atomfegyverrel, most nem lenne háború. Az Egyesült Államok és Izrael csak azokat az államokat támadják meg, amelyek nem tudnak visszavágni.
Álszent vízválasztó
Izrael nukleáris arzenálja nyílt titok, mégis senki nem beszél annak felszámolásáról. Az USA a világ legerősebb hadereje, és továbbra is több ezer nukleáris robbanófej birtokosa. Ehhez képest az Irán elleni fellépést – amely egyelőre csak 60%-ra dúsított uránt birtokol és nincs működő robbanófeje – morális alapon igyekeznek igazolni.
Mearsheimer szerint ez a kettősmérce lerombolja a Nyugat hitelességét, és csak növeli az atomfegyverek utáni vágyat azokban az államokban, amelyek fenyegetve érzik magukat. „A nukleáris elrettentés nem csupán technológiai kérdés, hanem létstratégia” – fogalmazott.
Trump nem független
Bár Donald Trump több esetben kijelentette, hogy nem akar háborút, Mearsheimer nem lát lényegi elmozdulást az izraeli lobbival szemben. „Trump alapvetően minden fontos kérésben engedett az izraeli érdekcsoportoknak” – mondja, hozzáfűzve:
Trump külsőleg ugyan ellenállónak mutatkozik, de semmilyen strukturális változást nem hajtott végre az Egyesült Államok külpolitikájában.
Mearsheimer szerint a 2024-es évben Izrael kétszer is megpróbálta belerángatni az USA-t egy Irán elleni háború kezdőlépéseibe, de akkor a Biden-adminisztráció ellenállt. Most azonban sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy Trump engedni fog. A jelenlegi katonai előkészületek, az amerikai haditengerészet átcsoportosítása és a belpolitikai nyomások mind ebbe az irányba mutatnak.
Izrael valódi célja
A jelenlegi izraeli légicsapások nem tudják megsemmisíteni Irán nukleáris programját, főleg hogy Irán egyre mélyebbre építi be az urándúsító létesítményeit. Egyedül az Egyesült Államok rendelkezik olyan, 30 ezer fontos (több mint 13 tonnás) „bunkerromboló” bombával, amely alkalmas lehet ezek elpusztítására.
Ezért Izrael valódi stratégiája az, hogy kiprovokálja az amerikai katonai beavatkozást, még akkor is, ha Trump hivatalosan nem akar háborút. „Amint megindul a harc, Amerika előbb-utóbb beszáll” – érvelt Mearsheimer.
Az elérhetetlen cél
Mearsheimer hangsúllyotza: még ha sikerül is megsemmisíteni a jelenlegi létesítményeket, Irán képes újraépíteni azokat. Az atomfegyverhez vezető út legnehezebb része a 60%-osról 90%-ra dúsított urán előállítása, ez pedig már ma is rendelkezésüre áll a technológia szintjén.
A fegyverhez szücséges dúsított uránt két hét alatt elő lehet állítani, maga a robbanófej és az azt hordozó rakéta elkészítése pedig kb. egy évet venne igénybe.
„Ha Irán egyszer tényleg úgy dönt, hogy atomfegyvert akar, sem Izrael, sem az Egyesült Államok nem fogja tudni megakadályozni.”
Kik a konfliktus nyertesei?
Oroszország és Kína a két legnagyobb nyertes – mondta Mearsheimer. Oroszország már a háború első 24 órájában három regionális vezetővel is kapcsolatba lépett, és késznek mutatkozott a közvetítésre. Ez növeli a diplomáciai presztízsét.
Kína pedig azt figyeli, milyen mélyre süllyed az USA a káoszban: egyszerre akar helyt állni Ukrajnában, a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában. „Ez épp az, amit Kína szeretne: az amerikai katonai erőforrások széthúzását” – fogalmaz Mearsheimer.
Egy hatalmi tényező
„A világban csak egy országnak van beleszólása abba, hogy milyen irányt vesz ez a háború, és ez az Egyesült Államok” – mondta Mearsheimer.
Szerinte az USA-nak korábban kellett volna lépnie, és visszatérnie a 2015-ös Irán-atomalkuhoz vagy annak valamilyen közeli formájához. A katonai fellépés nem hozhat tényleges megoldást.
A professzor szerint az egyetlen racionális lépés a tárgyalás lenne, de sem Izrael, sem az Egyesült Államok jelenlegi politikai elitje nem látszik erre hajlandónak.
Olaj-krízis a láthatáron
Mearsheimer szerint érdemes számolni a legrosszabb forgatókönyvvel: ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost, vagy a Húszik blokkolják a Vörös-tengert, az azonnal globális energiaválságot okozhat. Ebben az esetben az Egyesült Államoknak katonailag is közbe kell avatkoznia.
Ez az USA-beli politikai elit számára is komoly dilemmát jelent, mert minden erőforrást az indo-csendes-óceáni térségbe kellene átcsoportosítani, és Mearsheimer szerint „semmi sem indokolja, hogy a Nimitz-osztályú repülőgép-hordozóink a Perzsa-öbölben legyenek, miközben Kína az egyetlen igazi kihívónk”.
Izrael nem nyerhet
A professzor szerint „Izrael nem nyerheti meg ezt a háborút”. Végső célját nem fogja elérni.
A katonai csapások nem tudják elpusztítani Irán nukleáris tudását és szándékait, az USA részéről pedig csak időkérdés a belesodródás. A konfliktus elősegíti a nukleáris proliferációt, kimeríti a nyugati szövetségi rendszert, és az igazi geopolitikai ellenfelek, Kína és Oroszország malmára hajtja a vizet.
„A nukleáris egyensúly csak akkor működik, ha mindenki tiszteletben tartja. Ha mi magunk sem, akkor nem csoda, hogy a világ többi része sem fogja” – zárta elemzését.
