Újabb amerikai nyomás a chipóriásokra
Az Egyesült Államok kormánya újabb szigorításokat fontolgat a Kínába irányuló technológiai export terén. A Wall Street Journal értesülései szerint Jeffrey Kessler, az amerikai kereskedelmi minisztérium exportellenőrzési vezetője a Samsung, az SK Hynix és a TSMC kivételeinek visszavonását javasolta. Ezek a kivételek jelenleg lehetővé teszik, hogy a cégek amerikai chipgyártó eszközöket szállítsanak kínai gyáraikba külön engedély nélkül.
Kessler szerint ez a lépés az amerikai csúcstechnológia Kínába történő áramlásának megállítását szolgálná, és része annak a hosszabb távú stratégiának, amelynek célja Kína technológiai fejlődésének fékezése.
Következmények és feszültségek
A javasolt intézkedés komoly visszhangot váltott ki nemcsak Kínában, hanem az Egyesült Államok kelet-ázsiai szövetségesei között is. A dél-koreai kormányhoz eljutottak a figyelmeztetések, miszerint amerikai részről a kivételek eltörlésére készülnek. A Samsung és az SK Hynix több milliárd dolláros amerikai beruházásokat tervez, így különösen érzékenyen érintené őket a korlátozás, amely alááshatja az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti gazdasági együttműködést.
A kínai fél is aggodalommal figyeli a fejleményeket. Az elmúlt hetekben Londonban tartott egyeztetések során az amerikai és kínai delegációk éppen a kapcsolatok javításáról tárgyaltak, és elvi megállapodást is elértek több pontban. A mostani amerikai kezdeményezés az ígéretek felrúgásaként értelmezhető, és veszélybe sodorhatja a kialakulófélben lévő kereskedelmi tűzszünetet.
Ritkaföldfém-korlátozás és követés
A tavasz folyamán Peking sem maradt tétlen. Válaszul az amerikai lépésekre, áprilisban bevezettek egy exportengedélyezési rendszert a ritkaföldfémekre és a mágneses anyagokra – ezek a félvezetőipar szempontjából kulcsfontosságúak. A rendszer értelmében a gyártóknak online kell jelenteniük az eladásokat, a vevőket és a mennyiségeket, ami erőteljes állami ellenőrzést jelent.
Bár a kínai fél hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nem irányulnak konkrét ország ellen, a nemzetközi szakértők szerint a kínai exportkontroll válasz az amerikai nyomásgyakorlásra, és része annak a stratégiai játékmezőnek, amelyen a két nagyhatalom évek óta mozog.
Milliárdos veszteségek
Az Egyesült Államok által korábban hozott exporttilalmak már most is komoly károkat okoznak a hazai vállalatoknak. Az Nvidia és az AMD egyaránt több milliárd dolláros kiesést könyvelt el, mióta megtiltották számukra a fejlett AI-chipek eladását Kínában. Az Nvidia például 25 milliárd dollárt veszített az első negyedévben, és akár 80 milliárdot is bukhat a másodikban.
Az Nvidia vezérigazgatója, Huang Jen-hszün többször is nyilvánosan bírálta az amerikai exporttilalmakat, figyelmeztetve arra, hogy ha a korlátozások folytatódnak, Kínában a Huawei veszi át a helyüket. Huang szerint a kínai kutatók és fejlesztők – akik korábban az Nvidiának írtak kódot – már a Huawei mesterségesintelligencia-fejlesztésén dolgoznak.
Vita és stratégiai dilemmák
A Trump-kormányzatban komoly nézeteltérések alakultak ki a szigorítás kérdésében. Míg Kessler és a hozzá hasonló „héják” a Kína elleni kemény fellépés hívei, más, inkább üzletbarát tisztviselők attól tartanak, hogy a túlzott szigor visszaüt, és végső soron Kínát segíti abban, hogy saját, amerikai technológiától független ellátási láncot építsen ki.
Emellett az is felmerült, hogy ha a kivételeket visszavonják, a chipgyártók japán és európai berendezésekre állnak át, ami az amerikai technológiai ipar globális befolyását is csökkentheti. A Pentagon egyelőre nem támogatta Kessler javaslatát, így a döntés még nem végleges.
A jelenlegi helyzet újra rávilágít arra, hogy az amerikai-kínai technológiai háború nem ért véget, csupán új frontokon zajlik. Bár a diplomáciai kapcsolatok javítására történtek kísérletek, a technológia és a kereskedelem terén továbbra is törékeny az egyensúly, és minden új intézkedés robbanásszerű következményekkel járhat – nemcsak Pekingre, hanem Washingtonra is.
