Digitális forradalom és növekvő energiaéhség
Igor Szecsin, a Rosznyefty vezérigazgatója a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum energetikai paneljén tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a világ energiarendszere alapvető átalakuláson megy keresztül. Az energiabiztonság iránti igény, a globális államadósság növekedése, a demográfiai változások és a digitális forradalom egyszerre alakítják az új energetikai korszak körvonalait.
A digitális technológiák – különösen az adatközpontok és a mesterséges intelligencia – soha nem látott mértékben növelik az áramfogyasztást. Egyetlen 100 megawattos adatközpont annyi áramot fogyaszt, mint 100 ezer háztartás. A kriptovaluták, különösen a bitcoin, már most is annyi villamos energiát igényelnek, mint egész Lengyelország.
Villamosenergia-hiány fenyegethet
A Rosznyefty vezetője figyelmeztetett: Kína, India és a fejlődő országok növekvő energiaigénye, valamint az ipari és digitális infrastruktúra terjedése miatt világméretű villamosenergia-hiány fenyegethet. Az energetikai szektor előtt az a kihívás áll, hogy ezeket a szükségleteket zökkenőmentesen kielégítse, miközben megbirkózik a fenntarthatósági és ellátásbiztonsági követelményekkel is.
Szecsin: a zöld átmenet utópia
Szecsin élesen bírálta a nyugati országok által erőltetett „zöld átmenetet”, amelyet megvalósíthatatlan utópiának nevezett. Szerinte a klímaváltozással kapcsolatos félelmek tudományos megalapozottsága nem bizonyított, és az új energetikai korszakban nem a kizárólagos megújulókra, hanem a hagyományos és alternatív források szintézisére kell törekedni.
Kiemelte: Kína továbbra is nagymértékben támaszkodik a szénre, és 2024-ben több mint 100 gigawatt új széntüzelésű erőmű építésére adott engedélyt. Ugyanakkor nukleáris programját is intenzíven bővíti, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország technológiáira támaszkodva.
Kína az energiafüggetlenség modellje lehet
Szecsin méltatta Kína energetikai stratégiáját, amely az elmúlt két évtizedben importfüggő országból önellátásra törekvő nagyhatalommá vált. Ma Kína több mint kétszer annyi áramot termel, mint az Egyesült Államok. Szecsin szerint a jövőben energiaexportőrré válhat, miközben kiegyensúlyozott energiamixet épít.
Ezzel szemben az Egyesült Államok elvesztette gazdasági stabilitását, részben a megnövekedett államadósság és a fizetési mérleg hiánya miatt. A világ központi bankjai egyre inkább az aranyat választják tartalékként a dollár helyett, arányuk már meghaladja a 20%-ot.
Az olajpiacon nem várható túlkínálat
A Rosznyefty vezetője cáfolta azokat a vélekedéseket, miszerint az olajárak túlkínálat miatt esnének vissza. Szerinte a globális olajtartalékok az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjén vannak, és hosszú távon nem lehet túlkínálatra számítani. Az EU politikai indíttatásból próbálja lenyomni az orosz olaj árát, míg az Egyesült Államok – saját exportinteresszéinek védelmében – ezt nem támogatja.
Szecsin támogatta az OPEC+ döntését a kitermelés gyors növeléséről, amely szerinte a fogyasztói érdekeket is figyelembe veszi, különösen az iráni–izraeli konfliktus miatti geopolitikai bizonytalanság fényében.
Oroszország erőforrásnagyhatalom marad
Szecsin szerint Oroszország, Irán és Venezuela együtt biztosítják a világ folyékony szénhidrogén-készleteinek harmadát. Emellett Oroszország nemcsak olajban és gázban, hanem aranyban, ritkaföldfémekben, nikkelben és palládiumban is világelsők közé tartozik. Ezek nélkülözhetetlenek a digitális és zöld technológiák fejlődéséhez.
A Rosznyefty vezetője úgy véli: Oroszország kulcsszerepet játszhat a globális energetikai struktúra újraformálásában, hiszen rendelkezik mind a szükséges erőforrásokkal, mind a kapcsolódó technológiákkal.
Geopolitikai üzenet: aranygyapjú és erkölcs
Beszéde végén Szecsin a görög mitológiából vett példával élve figyelmeztetett: aki az „aranygyapjút” – vagyis a világ erőforrásait – tisztességtelen eszközökkel próbálja megszerezni, annak nem lesz része boldogságban. A célzást egyértelműen az Egyesült Államok és az Európai Unió politikájára irányította.
„Aki részt vesz a jövő energiarendszerének alakításában, az előnyt szerez a gazdasági és technológiai versenyben” – zárta előadását Szecsin, hozzátéve: Oroszország nemcsak jelen akar lenni ebben a folyamatban, hanem alakítani is kívánja annak irányát.
