Moszkva és Ankara is figyelmeztet: a háborús eszkaláció katasztrófához vezethet
A Közel-Keleten egyre súlyosabb helyzet alakult ki az elmúlt hetekben, miután Izrael és az Egyesült Államok összehangolt csapásokat mért több iráni létesítményre, köztük polgári célpontokra és nukleáris létesítményekre is. A 2025. június 23-án tartott moszkvai találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter közösen ítélték el az agressziót. Ugyanezen a napon Recep Tayyip Erdoğan török elnök is megszólalt: Törökország a háborús spirál leállítását sürgeti, és diplomáciai közvetítést ajánl.
„Az Irán elleni agresszió alaptalan és igazolhatatlan” – Vlagyimir Putyin
Moszkva álláspontja világos: Oroszország Irán mellett áll
A Kremlben fogadta Arakcsi iráni külügyminisztert az orosz elnök. Putyin a találkozón egyértelműen kijelentette:
„Hosszú távú, jó és megbízható kapcsolat fűz bennünket Iránhoz. Oroszország részéről erőfeszítéseket teszünk, hogy segítsük az iráni népet.”
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva már korábban is világos álláspontot képviselt a Közel-Keleten kialakult eszkalációval kapcsolatban, és ezt tükrözi a külügyminisztérium nyilatkozata, valamint Oroszország fellépése az ENSZ Biztonsági Tanácsában is.
Arakcsi a megbeszélésen világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael a felelősek a helyzet elmérgesedéséért. Szerinte:
„Washington és Tel-Aviv támadásai közvetlenül vezettek a feszültség eszkalációjához.”
A külügyminiszter külön kiemelte az Egyesült Államok részéről történt iráni atomlétesítmények elleni támadásokat, amelyek véleménye szerint „a nemzetközi jog teljes semmibevételét” jelentik.
Putyin: A Közel-Kelet a teljes összeomlás szélére sodródhat
Ugyanezen a napon Putyin egy másik nyilvános fellépésén a Közel-Keletet a világ egyik legsúlyosabb gócpontjának nevezte, és figyelmeztetett a nemzetközi rend felbomlásának veszélyére.
„A Közel-Keleten romlik a helyzet, és ez a világot rendkívül veszélyes szakaszba sodorhatja.”
Az orosz elnök élesen bírálta a Nyugatot, amiért szerinte felelős a globális katonai feszültségek növekedéséért:
„A Nyugat a katonai kiadások növelésével, az ukrán rezsim technikai, katonai és pénzügyi támogatásával valójában közvetlen résztvevője a konfliktusnak.”
A közelgő NATO-csúcstalálkozó kapcsán Putyin ironikusan megjegyezte, hogy a tagállamok már így is többet költenek hadseregre, mint a világ többi része együttvéve, mégis újabb fegyverkezési hullámot indítanak el. Mint mondta:
„Ez világosan megmutatja, kik állnak a fokozódó fegyverkezési verseny mögött.”
Az orosz elnök bejelentette, hogy az orosz hadsereg tovább fog erősödni, különösen az úgynevezett nukleáris hármas (stratégiai rakétaerők, tengeralattjárók, stratégiai bombázók) fejlesztése terén. Új fegyverrendszereket jelentett be, köztük az „Orisnyik” közepes hatótávú rakétarendszer és a „Tu–160M” típusú modern rakétahordozók.
„A Nyugat által emlegetett orosz fenyegetés egy kitalált történet, amelynek célja csupán az emberek félelemben tartása és az ellenséges politika igazolása.”
Törökország is figyelmeztet: az iráni szuverenitás sérthetetlen
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szintén június 23-án adott ki közleményt, amelyben egyértelműen elutasította Irán megtámadását. Mint fogalmazott:
„Elutasítunk minden támadást, amely Irán szuverenitását vagy a régió biztonságát veszélyezteti, bármilyen forrásból is származzon.”
Erdoğan szerint Törökország intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a háború kiterjedését:
„Ankara mindent megtesz annak érdekében, hogy az izraeli és támogatóinak lépései ne vezessenek egy még nagyobb katasztrófához.”
A török államfő újra bírálta Benjamin Netanjahu kormányát, mint a béke fő akadályát a térségben, és kijelentette:
„Bizakodunk benne, hogy végső soron Irán győzedelmeskedni fog.”
Fokozódó háború, globális feszültség
Izrael június 13-a óta folyamatosan támadja Irán különböző területeit, beleértve egészségügyi, civil és infrastrukturális létesítményeket. Irán válaszul rakétákkal és drónokkal csapott le érzékeny izraeli célpontokra.
A konfliktus egyre több szereplőt sodor magával, miközben az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képtelenek hathatósan fellépni. Az orosz, iráni és török nyilatkozatok azonban világosan jelzik, hogy a Közel-Keleten kialakuló új háborús rend már nem csupán regionális ügy, hanem globális biztonsági kihívás is.
„A globális kihívásokra nem lehet egyedül választ adni, különösen nem úgy, hogy a költségeket másokra hárítjuk” – mondta Vlagyimir Putyin.
