Nő a katonai költés Európában
Az orosz–ukrán háború és Donald Trump nyomása miatt az európai országok jelentősen növelik katonai kiadásaikat – számolt be a Financial Times. A NATO csúcstalálkozóján várhatóan a GDP 5%-ra emelik a tagállamok védelmi ráfordítását. Ennek nyomán az amerikai fegyveripari óriások igyekeznek pozíciót foglalni a bővülő európai piacon, helyi partnerekkel együttműködve.
Amerikai vállalatok európai gyárakat építenek
A párizsi repülési kiállításon az amerikai hadiipari vezetők hangsúlyozták a transzatlanti kapcsolatokat, és támogatásukat ajánlották az európai védelem megerősítéséhez. A Boeing alelnöke például úgy nyilatkozott:
„Egy amerikai cég vagyunk, de globálisan gondolkodunk.”
Az Anduril nevű amerikai védelmi technológiai cég a német Rheinmetall vállalattal kötött új partnerséget, hogy közösen fejlesszenek drónokat Európában. A cél: „együtt építeni, nem helyettük”.
A Lockheed Martin és a Raytheon már most is jelentős együttműködést folytat európai partnerekkel. A Lockheed nagy volumenű rakétagyártó üzemet épít Németországban a Rheinmetall-lal közösen, míg a Raytheon és az MBDA vegyesvállalata Patriot rakétákat fog gyártani a NATO számára.
A bizalom Trump miatt meginoghat
Bár az Egyesült Államok védelmi minisztériuma tagadja, hogy az F-35-ös vadászgépeket vagy más rendszereket távolról befolyásolni lehetne, az európai államok körében nő a kétely. Sokakat aggaszt, hogy az amerikai jogszabályok korlátozzák a fegyverek exportját vagy frissítését, például az ITAR (International Traffic in Arms Regulations).
Az MBDA vezérigazgatója szerint Európa nem akarja, hogy az ITAR „Damoklész kardjaként” lebegjen a feje felett. Az olasz Leonardo cég vezetője is hangsúlyozta, hogy a NATO-n belüli interoperabilitás mellett fontos, hogy minden ország módosíthassa vagy frissíthesse saját fegyverrendszereit.
Trump rendelete és európai válaszok
Trump áprilisban aláírt egy rendeletet, amely megkönnyíti az amerikai fegyverek külföldi értékesítését. Az amerikai iparági vezetők örülnek a könnyítéseknek, de az európai vezetők hangsúlyozzák: Európa képes az önvédelemre – bár ehhez idő kell.
A legfőbb problémának a széttöredezett hadiipart tartják. Mint az MBDA vezetője fogalmazott: „Megvan az eszünk, az ipari eszközeink, a tehetségünk, sőt még a pénzünk is. Ami hiányzik: a politikai akarat és a szervezettség.”
800 milliárd eurós újrafegyverkezési terv
Márciusban az Európai Bizottság bemutatta az „Európa újrafegyverzése” programot, amely 800 milliárd eurót irányoz elő védelmi fejlesztésekre. Ennek részeként május végén jóváhagyták az „Európai Biztonsági Akció” tervet, amely 150 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt biztosít védelmi beszerzésekre.
A hitel 35%-át nem uniós gyártóktól származó alkatrészekre is lehet fordítani, ami kompromisszumként értelmezhető az amerikai–európai kapcsolatokban. A soros elnökséget ellátó Lengyelország szerint: „Minél többet fektetünk a biztonságba, annál jobban elrettentjük azokat, akik ártani akarnak nekünk.”
Következtetés
A fokozódó geopolitikai feszültség és Trump követelései új korszakot nyitottak az európai hadiparban. Az amerikai cégek igyekeznek hasznot húzni az új beruházásokból, de Európa egyre határozottabban keresi a saját katonai szuverenitásának útját – ha nem is függetlenül, de önállóbb együttműködésekkel.
