Kína ma már több szélturbinát és napelemet telepít évente, mint a világ többi része együttvéve, és az ezekhez szükséges berendezések gyártásában is toronymagasan vezet. A kínai vállalatok Brazíliától Magyarországig építenek elektromosjármű- és akkumulátorgyárakat, miközben a világ egyre nagyobb része kezd függeni a kínai technológiától.
A New York Times szerint a tiszta energia terén megindult globális versenyt egyértelműen Kína vezeti, míg az Egyesült Államok továbbra is a fosszilis energiahordozók védelmére összpontosít. Kína ezzel szemben olyan ipari léptékű beruházásokat hajt végre, amelyek világpiaci monopóliummá tehetik a zöldtechnológiát.
Peking ütőkártyái
Kína az elektromos autókhoz és szélturbinákhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek 90%-át ellenőrzi, és miután az USA idén tavasszal vámokat vetett ki kínai termékekre, Peking exportkorlátozással válaszolt. Ez azt jelenti, hogy a világ válaszút elé került: vagy vásárolja a kínai zöldtechnológiát, vagy egyszerűen nem fér hozzá ezekhez az alapvető eszközökhöz.
Egy indiai energiavállalat vezetője szerint Kína mérete abszolút előnyt jelent, és a világon senki nem képes versenyezni vele az alapanyagok, gyártás és logisztika terén.
Az USA lemaradt
Bár az Egyesült Államok 2008-ban még a világ polikristályos szilíciumgyártásának közel felét adta, ma Kínalényegében egyeduralkodó a szektorban. Ez az anyag a napelemek alapja, és a kínai előretörés nemcsak a technológiának, hanem a kiszámítható és kitartó állami politikának is köszönhető.
Eközben az USA-ban a republikánus vezetés szisztematikusan leépítette a zöldenergia-támogatásokat, és újra az olaj- és gázkitermelésre helyezte a hangsúlyt. A New York Times szerint a politikai instabilitás és a fosszilis lobbi befolyása visszavetette az amerikai versenyképességet.
Kína gyárt, automatizál, robotizál
2021 és 2023 között ráadásul Kína több ipari robotot telepített, mint a világ összes többi országa együttvéve. A kínai gyárak egyre automatizáltabbak, és így még olcsóbban képesek előállítani a globális piacra szánt termékeket.
A világ legnagyobb naperőművei Kínában találhatók – a tavaly indult Ürümcsi létesítmény önmagában több energiát termel, mint amennyire kisebb államok teljes gazdaságának szüksége van. A BYD nevű kínai autógyártó pedig két olyan új gyárat épít, amelyek kétszer akkora kapacitásúak, mint a Volkswagen legnagyobb üzemei.
A világ kereslete nő
Az USA visszafordulása és az EU megingása dacára a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2035-re a szél- és napenergia megelőzi a szenet és a gázt, 2050-re pedig a fosszilis források részesedése 60% alá csökkenhet. A világ tehát fokozatosan, de egyértelműen áttér a tisztább energiára, és ez olyan keresletnövekedést jelent, amelyre Kína már most felkészült.
A New York Times megállapítása szerint az USA nem veszítette még el véglegesen a versenyt, de ha nem változtat stratégiát, a zöldgazdaság vezetője Kína lesz. A világ országai előtt pedig egyre nyilvánvalóbb a dilemma: vagy Kínától vásárolnak tiszta energiához szükséges technológiát – vagy lemaradnak az átmenet során.
