Tucker Carlson exkluzív interjút készített Maszúd Pezehskiánnal, Irán elnökével, amelyet 2025. július 7-én hozott nyilvánosságra. A beszélgetés nyíltan és időnként meglepően közvetlenül tárgyalja az iráni–amerikai kapcsolatok, a nukleáris program, valamint Izrael szerepe körüli kérdéseket.
Irán álláspontja a konfliktusról
Pezehskián szerint nem Irán kezdeményezte a háborút, és nem is akarja folytatni. Mint mondta:
„A ‘nemzeti egység, békés világ’ a kormányzásom mottója.”
Elnöksége alatt Irán célja a szomszédos és a világ más országaival való baráti, békés kapcsolatok kialakítása, amit jól illusztrál a megbékélés Szaúd-Arábiával.
A nukleáris program kérdése
Carlson rákérdezett, hogy Irán hajlandó lenne-e feladni nukleáris programját a béke érdekében. Pezehskián válasza határozott volt:
„Soha nem akartunk atomfegyvert, mert az ellentétes az iszlám vallásjoggal.”
Szerinte Izrael vezetője, Benjámin Netanjahu 1984 óta hamis képet fest Irán szándékairól, és az amerikai elnökök ennek estek áldozatul.
A NAÜ-vel való együttműködésre vonatkozó kérdésre azt mondta: „Mindig is nyitottak voltunk az ellenőrzésre, de az amerikai támadások következtében megrongálódott létesítmények miatt jelenleg ez fizikailag lehetetlen.”
„Izrael szétbombázta a békét”
Az elnök szerint Irán és az Egyesült Államok között épp újabb tárgyalási forduló kezdődött volna, amikor Izrael bombázása véget vetett az egésznek:
„Lényegében a tárgyalóasztalnál ültünk, amikor megtámadták a létesítményeinket.”
Ez szerinte egyértelműen a diplomáciai folyamat szabotálása volt.
Irán bizalmatlansága az NAÜ iránt
Carlson felvetette, hogy Irán szerint az atomenergia ügynökség Izraelnek kémkedett. Erre Pezehskián így reagált:
„Nem volt bizonyítékunk, de aggályaink voltak. A legutóbbi jelentések stílusa ürügyet adott Izraelnek a támadásokra.”
Ráadásul, miként arra az elnök rámutatott, az ügynökség nem sietett elítélni az izraeli bombázásokat, ami súlyosította a bizalmatlanságot Teheránban.
Visszatérhetnek a tárgyalások?
Carlson kérdésére, hogy van-e még esély újrakezdeni az egyeztetéseket, Pezehskián így válaszolt:
„Természetesen igen, de feltételekkel. Hogyan bízhatnánk újra Amerikában?”
Az elnök a korábbi halálos támadásokra emlékeztetett, amelyek során a tudósokat a családtagjaikkal együtt gyilkolták meg:
„Gyerekeket, terhes nőket öltek meg. Ez háborús bűncselekmény.”
A régió „állandó háborújának” építésze
Pezehskián szerint a fő destabilizáló tényező Netanjahu és az izraeli kormány:
„Olyan háborúba akarják rángatni Amerikát, amely nem az övék. Ez Netanjahu háborúja.”
Azt is állította, hogy Izrael megpróbálta őt személyesen is meggyilkolni, egy konkrét támadási kísérletet is említve: „Az ellenség beépített ügynökei alapján bombázni akarták a megbeszélésünk helyszínét.”
Ez több egyszerű vádaskodásnál, hiszen az izraeli szélsőjobbnak döntő szerepe volt többek között abban is, hogy az Egyesült Államok megszállta Irakot.
Az „iráni veszély” és a nyugati torzítás
Carlson felvetette, hogy sok amerikai fél Irántól. Pezehskián erre így válaszolt:
„200 éve nem támadtunk meg senkit. Amikor azt mondják, ‘Halál Amerikára!’, nem az emberekre gondolnak, hanem az igazságtalanságokra.”
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az irániak sosem hajtottak végre terrortámadást az USA-ban, és ha valaki mást mond, az egyszerűen felült a Netanjahu és köre által terjesztett álhíreknek.
A Trump elleni fatvák és az iráni „ügynökök”
Carlson a Trump ellen kiadott síita fatvára is rákérdezett. Az elnök ezt cáfolta:
„Semmilyen hivatalos vagy legfelsőbb vezetőhöz köthető fatva nem született.”
Azt a feltételezést pedig, hogy Irán „alvó ügynököket” tart Amerikában, kategorikusan visszautasította: „Ez az első alkalom, hogy ilyesmiről hallok. Az iráni nép békés, tanult, civilizált.”
Izrael és Irán viszonya: mi történt a múltban?
Carlson emlékeztetett rá, hogy a forradalom előtt Izrael és Irán jó kapcsolatokat ápoltak. Pezehskián erre azt válaszolta:
„Izrael változott meg. A gázai iszonyat, a nők és gyerekek lemészárlása, az éhínség előidézése – ez minden muszlim ország szemében elfogadhatatlan.”
A valóság ennél persze árnyaltabb, de az tény, hogy Izrael ellenségesen reagált az iráni iszlám forradalomra, és kezdettől fogva az új rezsim ellenségeit támogatta.
Nyitottság amerikai beruházásokra
Pezehskián a jövőre is kitért:
„Irán soha nem zárkózott el az amerikai befektetők elől. Ha nincs befektetés, az a szankciók miatt van, nem miattunk.”
Szerinte azonban Izrael minden béketörekvés ellensége, mert a háborúból él.
Kína és Oroszország is szóba kerül
Arra a kérdésre, hogy Kína és Oroszország segítené-e Iránt háború esetén, az elnök nem adott egyértelmű választ:
„Mi a mindenható Istenben hiszünk. Meg tudjuk védeni magunkat, ha kell, az utolsó csepp vérünkig harcolunk.”
Ugyanakkor ismét hangsúlyozta:
„Nem akarunk háborút. Nem akarunk atomfegyvert. A háború Izrael érdeke, nem a miénk.”
Üzenet az Egyesült Államoknak
A beszélgetés végén Pezehskián újra üzent Amerikának:
„A választás az Önöké. Vagy a béke útját választják, vagy egy végtelen háború mocsarába süllyednek.”
Az interjú nyílt, kemény hangvételű, de diplomáciailag racionális volt. Irán nyitott a tárgyalásra – feltéve, ha az Egyesült Államok képes megfékezni Netanjahut. Pezehskián többször is hangsúlyozta:
„Ne hagyják, hogy Netanjahu becsapja Önöket.”
