A 2025-ös riói BRICS-csúcstalálkozót megelőző hetekben a nyugati elemzők és sajtóorgánumok újra és újra eltemették a szervezetet. Azzal riogattak, hogy Kína és Oroszország távolmaradása, a taglétszám bővülése és a geopolitikai feszültségek együtt megbénítják a döntéshozatalt.
A fenyegetés a megerősödés jele
Ehhez képest a valóság szembement a „végítélet-próféták” jóslataival. A brazil történész és nemzetközi kapcsolati elemző Thiago Nogueira szerint a csúcs stratégiai szinten is áttörést hozott: a részt vevő államok több mint 120 pontban egyeztek meg, köztük a mesterséges intelligencia globális szabályozásról, a klímafinanszírozás új kereteiről, valamint a globális katonai kiadások növekedésével szembeni kollektív kritikáról.
– A nyilatkozat jelentősége abban rejlik, hogy képes volt túllépni a tagországok közti geopolitikai különbségeken, és egy valódi stratégiai kohéziót mutatott meg – írta Nogueira. A BRICS-országok olyan nyelvezetet használnak, amely a kollektív békét helyezi középpontba, és a gazdasági fejlődést, valamint a globális igazságosságot tekinti a jövő kulcsának – szemben a nyugati hatalmak egyre militarizáltabb retorikájával.
És ekkor robbant be a képbe újra Donald Trump. Nem sokkal a BRICS-nyilatkozat után bejelentette, hogy minden olyan országra, amely „a BRICS Amerika-ellenes politikájával azonosul”, 10 százalékos pótvámot vet ki. Kivétel nélkül.
Könnyű belátni: Trump reakciója nem a BRICS gyengeségét mutatja, hanem épp annak megerősödését. Egy olyan mechanizmust, amely képes formálni a globális napirendet – és ezért válik célponttá. Az amerikai elnök fenyegetései nem pusztán Kínának vagy Oroszországnak szólnak, hanem minden fejlődő országnak, amely ki akar törni az USA által szabott keretek közül.
Közvetve pedig a világ összes olyan országát fenyegetik, amelyek el nem kötelezett, konnektivitásra épülő külpolitikát akarnak folytatni, tehát Magyarországot is.
Ebben az olvasatban a BRICS nemhogy válságban van, hanem történelmi szerepe kiteljesedni látszik: nem ellenpólus akar lenni, hanem új platform a globális Dél együttműködéséhez –az ENSZ-szel, sőt akár még a G7-tel is párhuzamosan, nem helyettük.
Lula: „Nincs szükségünk új császárra”
A csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke nem is próbálta palástolni véleményét Trump kijelentéseiről.
– A világ már nem olyan, mint régen. Nincs szükségünk új császárra – mondta, utalva ezzel az USA elnökének birodalmi stílusára. A nyilatkozat mögött nemcsak sértődöttség áll: Lula szerint a BRICS-országok nem puszta szövetség, hanem kísérlet egy új világgazdasági szerveződésre, amelyet nem a dollárközpontúság és a geopolitikai zsarolás tart keretben, hanem a régiók közötti együttműködés, a béke és az egyenlő fejlődés elve.
– A világ kereskedelmének nem kell feltétlenül a dolláron keresztül bonyolódnia – fogalmazott, majd hozzátette: ez nem forradalom, hanem fokozatos átmenet, amit a jegybankok közti tárgyalások alapoznak meg. Ebben az olvasatban Trump vámfenyegetése nem más, mint pánikreakció egy lassan, de biztosan megváltozó világgazdasági realitásra.
Ahogy mondani szokás: azok fenyegetnek, zsarolnak és húznak vörös vonalakat állandóan, akiknek nincs mozgástere, nincs jobb ajánlata a „partnerek” számára.
A BRICS válasza: multilateralizmus
A riói nyilatkozat nem nevezte néven az Egyesült Államokat, de egyértelmű volt a célzás: az egyoldalú vámintézkedések és kereskedelmi zsarolás sértik a WTO szabályait, és veszélybe sodorják az ellátási láncokat. A dokumentum újra megerősítette: a BRICS nem kíván tömböket létrehozni, nem törekszik konfrontációra, és nem valami ellen, hanem valami mellett jött létre.
Ahogy a kínai külügyi szóvivő is megfogalmazta: „A BRICS nyitott, inkluzív együttműködésre épül. Nem irányul senki ellen.”
Trump ezzel szemben nem tárgyal, hanem parancsol, nem rendszert javít, hanem alávet. Politikai karrierje folyamatos félelemkeltésre épül – legyen szó Iránról, Mexikóról, Kínáról vagy épp saját szövetségeseiről. Most a fejlődő világ egészét próbálja megfélemlíteni, vámokkal és ultimátumokkal.
De vajon működik még ez a régi recept?
Új egyensúly vagy amerikai hűbér?
A világ 2025-ben válaszúthoz érkezett. Az egyik út végén egy olyan rendszer épül, amely a konnektivitáson, a régiók együttműködésén, a fokozatosságon és a kompromisszumokon alapszik – ennek egyik fóruma a BRICS. A másik úton egy új birodalom formálódik, amely újra és újra ugyanazt üzeni: aki nincs velünk, az ellenünk van.
Ezen a második úton a „szövetségesek” valójában hűbéresek, korlátozott szuverenitással, gazdasági kiszolgáltatottsággal – gondoljunk bele: Trump elvárná, hogy a „baráti országok” Washingtonhoz igazítsák a külpolitikájukat, miközben amerikai autókat, palagázt és GMO-s mezőgazdasági termékeket vásárolnak a védelemért cserébe. Az USA vámjaitól és politikai nyomásgyakorlásától való védelemért cserébe.
Itt tartunk.
