Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke élesen bírálta Kína magatartását az orosz–ukrán háború kapcsán. Július 8-án tett nyilatkozatában hangsúlyozta:
„Kína hajthatatlan támogatása hozzájárul Oroszország hadi gazdaságához. Ez instabilitást és bizonytalanságot kelt Európa országaiban.”
Von der Leyen szerint az EU nem fogadhatja el ezt az állapotot. Egyúttal világossá tette: Kína háborús hozzáállása döntő jelentőségű lesz az EU–Kína kapcsolatok jövője szempontjából.
„Ha Kína valóban a szabályokon alapuló nemzetközi rendet kívánja védeni, akkor egyértelműen el kell ítélnie Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját” – fogalmazott.
Peking Moszkva megingathatatlan partnere
Kína hivatalosan továbbra is azt állítja, nem szállít fegyvereket egyik félnek sem a háborúban, a hadiiparban is hasznosítható eszközöket és felszereléseket azonban számos jelentés szerint mindkét félnek. Ugyanakkor Peking többször megerősítette „megingathatatlan” stratégiai partnerségét Oroszországgal, függetlenül attól, milyen geopolitikai átrendeződés zajlik a világban.
A kínai külügyminisztérium eddig nem reagált közvetlenül von der Leyen kijelentésére, viszont korábban többször hangsúlyozták, hogy a Peking–Moszkva viszony stabil és tartós, és nem irányul harmadik országok ellen.
Kína és Ukrajna: párhuzamos diplomácia
A helyzet különös kettősségét mutatja, hogy Kína eközben Ukrajnával is aktívan építi kapcsolatait. A kínai külügyminiszter-helyettes, Szun Vej-dong a közelmúltban kijelentette: Peking kész együttműködni Kijevvel, és támogatja Ukrajna gazdasági helyreállítását.
Ez a kettős irány – stratégiai együttműködés Oroszországgal, nyitottság Ukrajna felé – egyre több kérdést vet fel Brüsszelben, amely egyre inkább politikai azonosulást vár el a partnereitől.
Egyre élesebb a retorika, de marad a gazdasági függés
Von der Leyen kijelentése nem az első alkalom, hogy az EU nyomást próbál gyakorolni Kínára, de a mostani figyelmeztetés kifejezetten a jövőbeli kapcsolatok feltételességére utal. Ez különösen fontos annak fényében, hogy az EU és Kína között szoros kereskedelmi kapcsolatok állnak fenn, ám az Ukrajna körüli geopolitikai helyzet miatt egyre nehezebb összeegyeztetni a célokat.
A Bizottság elnökének nyilatkozata tehát nem csupán külpolitikai állásfoglalás, hanem stratégiai figyelmeztetés is: Kína nem maradhat büntetlenül semleges, ami arra utal, hogy Brüsszelben egyre kilátástalanbbank tartják Ukrajna helyzetét.
