Súlyos fegyveres összecsapás robbant ki Thaiföld és Kambodzsa között, amely két nap alatt 210 kilométernyi határszakaszra terjedt ki. A konfliktus a két ország közötti évtizedes feszültségek legveszélyesebb eszkalációjává vált. Rakéták és tüzérség csapott le lakóövezetekre is, a halálos áldozatok száma meghaladta a húszat, és több mint 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.
A thaiföldi hadsereg Kambodzsát vádolta a konfliktus kirobbantásával, és azzal, hogy orosz gyártmányú BM-21 rakétákkal lakóövezeteket, iskolákat és kórházakat is célba vett. A thaiföldi hatóságok 14 civil halálos áldozatról és 45 sérültről számoltak be.
„Ezek a barbár cselekedetek értelmetlenül oltották ki ártatlan emberek tucatjainak az életét” – állt a hadsereg közleményében.
Thaiföld: „A helyzet háborúvá fajulhat”
„A jelenlegi helyzet egy invázió. Az emberek életét veszélyezteti. A konfliktus fokozódik, és háborúvá eszkalálódhat” – figyelmeztetett Thaiföld ügyvivő miniszterelnöke, hozzátéve: „Biztos vagyok benne, hogy nem válik totális háborúvá.”
A politikus hangsúlyozta, hogy Thaiföld továbbra is nyitott a párbeszédre, de csak akkor, ha Kambodzsa beszünteti a katonai akciókat.
Kezdetben Thaiföld elutasította a harmadik országok – köztük Kína, az Egyesült Államok és Malajzia – közvetítési javaslatait, később viszont úgy nyilatkozott, hogy a közvetítést nem utasítják el, de előnyben részesítik a kétoldalú megoldást.
Kambodzsa: „Megsértették a nemzetközi jogot”
Kambodzsa védelmi minisztériuma viszont azt emelte ki, hogy Thaiföld hajnalban hét határmenti térségre mért tüzérségi csapást, köztük természetvédelmi területekre, lakóövezetekre és vallási helyszínekre.
A kambodzsai szóvivő szerint:
„Thaiföld nemzetközileg tiltott kazettás bombákat vetett be, ami súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Ez nyílt agresszió, amely veszélyezteti a civil lakosságot és az ökoszisztémát.”
Kambodzsa szerint a Preah Vihear templomot – egy UNESCO világörökségi helyszínt – is támadás érte, ám ezt Thaiföld cáfolta, és „ál hírnek” nevezte.
Diplomáciai válság, kiutasítások
A konfliktus diplomáciai következményekkel is járt: Kambodzsa minimális szintre csökkentette diplomáciai kapcsolatait Thaifölddel, és visszahívta bangkoki diplomatáit. Egyúttal felszólították Thaiföldet, hogy vonja ki teljes személyzetét a phnompeni nagykövetségről.
Thaiföld nagykövetségi tisztviselői július 25-én a Doul nevű határátkelőn keresztül tértek vissza hazájukba.
Nemzetközi reakciók: ENSZ, Kína, USA
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ülést hívott össze a helyzetről. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította a feleket a maximális önmérsékletre. Az USA külügyminisztériuma azonnali tűzszünetre és a civilek védelmére szólított fel.
Kína állandó ENSZ-képviselője, Fu Cung kijelentette: „Kambodzsa és Thaiföld nemcsak Kína jó szomszédai… Reméljük, hogy a béke győz, és a párbeszéd gyümölcsöző lesz.”
Vang Ji kínai külügyminiszter szerint a konfliktus a gyarmati múlt öröksége, és Kína támogatja az ASEAN békés közvetítő szerepét. Malajzia miniszterelnöke, Anvar Ibrahim közölte, hogy már mindkét féllel egyeztetett a tűzszünet érdekében.
Egy évszázados határvita hátterében
A két ország kapcsolatát több mint egy évszázada árnyékolja be egy határvita, amely a gyarmati múlt következménye. A legutóbbi nagyobb incidens májusban történt, akkor egy kambodzsai katona halt meg, és egy kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt a thai kormányfőt felfüggesztették.
A mostani harcok a Thaiföld fővárosától, Bangkoktól 360 kilométerre lévő Ta Moan Thom templom körül robbantak ki. Thaiföld állítása szerint a kambodzsaiak egy falut és egy benzinkutat támadtak meg, amire válaszul a thai légierő kétszer is F-16-os vadászgépekkel mért csapást kambodzsai célpontokra.
A térség békéje továbbra is rendkívül törékeny.
