Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a Munkáspárt (PT) 17. kongresszusán bejelentette, hogy kész újraindulni a 2026-os választáson, ha egészségi állapota ezt lehetővé teszi. Nyolcvanévesen is úgy érzi, hogy politikai és személyes élete legjobb időszakát éli.
„Ehhez persze az kell, hogy teljesen egészséges legyek. Soha nem fogom becsapni sem a pártot, sem a népet. Ha jelölt leszek, azért leszek, hogy győzzek.”
Lula hangsúlyozta: az erőszakos, Washington-barát jobboldal visszatérését meg kell akadályozni, és emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államoknak 1964-ben döntő szerepe volt a katonai puccsban, és az azt követő diktatúra fenntartásában. A brazil politikai közéletben a szuverenista baloldal és az USA-t kiszolgáló jobboldal között így nemcsak politikai, hanem történelmi törésvonal is húzódik.
Az 50%-os vám és a brazil trumpisták
Ismert, hogy a közelmúltban Trump 50%-os vámterhet rótt ki a brazil export jelentős részére. A döntést Brazíliában nemcsak a kormány, hanem a gazdasági szakértők többsége is szinte példátlan gazdasági nyomásgyakorlásként értékeli. Lula szerint felháborító, hogy brazil jobboldali politikusok Washingtonba járnak feljelentgetni a politikai ellenfeleiket, és szankciókat kérnek a saját hazájuk ellen:
„Egy ember, aki korábban a brazil zászlóba burkolózott, most az amerikai zászlóval árnyékolja magát, és adókat kér Brazília ellen.”
Hangsúlyozta továbbá, hogy a szuverenista kormány nem törekszik a konfrontációra, de meg fogja védeni Brazília érdekeit a piac diverzifikálával és diplomáciai lépésekkel egyaránt. Brazília már nem függ kizárólag az Egyesült Államoktól, erős kereskedelmi kapcsolatokat ápol többek között Kínával és Indiával – tette hozzá.
BRICS, dolláralternatíva és szuverenitás
Lula szerint a legutóbbi, Río de Janeiróban tartott BRICS-csúcs egyik legfontosabb célkitűzése a nemzetközi kereskedelem dollármentesítése volt. A blokk országai azt akarják elérni, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a dollárnak és azon keresztül az amerikai szankcióknak. Mint mondta:
„Nem akarunk harcolni, de nem is félünk. Az Egyesült Államok nagy ország, a legfejlettebb technológiával, de tiszteletet követelünk a saját méretünknek megfelelően.”
Ezek után megerősítette: a brazil kormány elkötelezett az alternatív elszámolási rendszer kialakítása mellett, miközben tovább akarja erősíteni kapcsolatát Latin-Amerika, Afrika és Ázsia kulcsországaival. Mindeközben a bolsonaristák letették a nagyesküt, hogy kormányra kerülésük esetén szakítanak Kínával.
Edinho Silva és a PT új egységstratégiája
A kongresszuson egyébként Edinho Silvát választották a PT új elnökévé. Ez volt a párt történetének legnagyobb belső választása, több mint 548 ezer tag részvételével. Silvára két nagy feladat vár: megerősíteni a párt egységét a 2026-os győzelem érdekében, és felkészíteni a szervezetet a Lula utáni korszakra.
A küldöttgyűlésen emellett kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a párt nem szakadhat el munkásosztálytól – a dolgozók és a Brazília perifériájára szorult emberek képviselete a PT legfontosabb feladata.
Poszt-Lula korszak: kollektív vezetés
A PT belső elemzése szerint Lula karizmája pótolhatatlan, ezért a jövőben a kollektív vezetési modellre kell átállnia a pártnak. Ez a koncepció a tömegbázis megerősítésére, a helyi szervezetek aktivizálására és a szociális programok (Bolsa Família, Minha Casa Minha Vida) folytatására épül.
„Lula utóda nem egy személy lesz, hanem maga a PT, és az a kapcsolatrendszer, amit a társadalommal kiépített.”
A pártvezetés egyetért abban, hogy a szélsőjobboldal társadalmi beágyazottságát csak szélesebb bázismunkával lehet megtörni.
Ezzel együtt a PT-nek a bürokratikus működésről a politikai cselekvésre kell helyeznie a hangsúlyt. A vezetők szerint a siker feltétele, hogy a párt ne csak választási gépezetként, hanem mozgalomként is működjék.
