Washingtonban írták alá a megállapodást
Az Egyesült Államok közvetítésével, Donald Trump jelenlétében írta alá Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a fegyvernyugvásról szóló dokumentumot augusztus 8-án Washingtonban. Bár a nyilatkozatot „a békeszerződés előszobájaként” mutatták be, valójában csak deklaráció, nem pedig végleges szerződés született. Ennek oka, hogy Baku előbb az örmény alkotmány módosítását követeli, amelyből el kell tűnnie a Hegyi-Karabahra vonatkozó utalásoknak.
A megegyezés egyik legfontosabb pontja a Zangezuri korridor létrehozása, amely a dél-örményországi Szünyik tartományon keresztül köti össze Azerbajdzsánt a Nakhicseván Autonóm Köztársasággal. A 40 kilométer hosszú út a TRIPP – „Trump Route for International Peace and Prosperity” – nevet kapta, és 99 évre amerikai ellenőrzés alá került. A korridort egy amerikai magán katonai cég ezer felfegyverzett alkalmazottja biztosítja majd.
Ki mit nyert a megállapodáson
A megállapodás nyertese Törökország, az USA és Azerbajdzsán lehet. Utóbbi a jövőben akadálytalanul szállíthat árut a korridoron keresztül, anélkül hogy Örményország ellenőrizhetné a szállítmányokat. Washington ugyanakkor 40 százalékos részesedést kap a tranzitbevételekből, és megszüntette a korábbi fegyverszállítási tilalmat Bakunak.
Törökország pedig közvetlen szárazföldi kapcsolatot nyer a Kaszpi-tengerhez és a türk államokhoz, ami logisztikai és katonai lehetőségeket is jelent. NATO-tagként Ankara jelenléte egyben az észak-atlanti szövetség befolyásának növekedését is jelenti a térségben.
Vesztesek: Örményország, Irán, Oroszország
A legnagyobb vesztes Örményország, amely leveszti a korridor feletti szuverenitást, és saját iráni összeköttetése is amerikai ellenőrzés alá került. Cserébe nem kapott semmilyen gazdasági vagy logisztikai előnyt. A lépés ezzel együtt illeszkedik Pasinján nyugatos politikájába, aminek számos ellenzője van az országban.
Irán a korridort a régió biztonságát fenyegető geopolitikai lépésnek tartja. Ali Akbar Velajati, a legfelsőbb vezető tanácsadója kijelentette, hogy a „Trump-híd” projektet megakadályozzák, akár Oroszországgal együtt, akár önállóan. Teherán szerint a folyosó célja Örményország feldarabolása és a NATO-jelenlét kiterjesztése.
Oroszország hivatalosan üdvözölte a békemegállapodást, de elemzők szerint Moszkva befolyása gyengül a térségben. A gümrii 102. orosz katonai bázis jövője bizonytalanná válhat, miközben az örmény belpolitikai közegben erősödik a nyíltan oroszellenes hangulat.
Trump politikai győzelemként mutatta be
Donald Trump a megegyezést saját külpolitikai sikerének állította be, kiemelve, hogy 35 év ellenségeskedése után az örmény–azeri kapcsolat „barátságra” vált. Nyilatkozatában jelezte: ha bármilyen probléma felmerül, a felek „bátran hívják fel” őt. Az amerikai kormányzat reméli, hogy a megállapodás visszaszorítja Oroszország, Irán és Kína befolyását a Kaukázusban.
Belpolitikai bizonytalanság Jerevánban
A korridor átadását számos örmény politikus és elemző az ország területi integritásának feladásaként értékeli. A kritikusok szerint Pasinján nemcsak Karabah ügyében hátrált meg, hanem újabb stratégiai területet engedett át. A 2026-os parlamenti választásokig a miniszterelnöknek várhatóan nem lesz ideje végleges békeszerződést aláírni, de ellenfelei már most a lemondását követelik.
