Kairóban az elmúlt hétvégén tartották meg az első Egyiptomi–Afrikai Gazdasági Konferenciát, amelyre az Al-Ahram napilap alapításának 150. évfordulóján tartott ünnepséggel párhuzamosan került sor.
Történelmi pillanat és afrikai befektetések
A rendezvényt Ránia al-Mását, Egyiptom gazdasági tervezési és fejlesztési minisztere nyitotta meg, aki elmondta, hogy stratégiailag fontosak és a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlenek az afrikai befektetések, illetve a befektetők Afrikába történő meghívása.
A miniszter szerint Afrika történelmi pillanatot él át, hiszen a természeti erőforrások, a képzett fiatal munkaerő, valamint a terjeszkedő piacok mind biztosítják, hogy a kontinens egy dinamikus befektetési célponttá váljon. Hangsúlyozta, hogy az Afrika irányába irányuló befektetések ma már „stratégiai szükségszerűséget” jelentenek, nem csupán lehetőséget.
AfCFTA és regionális integráció
Más országokhoz hasonlóan Egyiptom is támogatja az „Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség” (AfCFTA) létrehozását és teljes körű végrehajtását. Ennek köszönhetően a határokat átlépve könnyebben terjedhet az iparosodás, egyszerűbbé válhat a különböző térségek fejlesztése, valamint az ehhez szükséges anyagi támogatások és eszközök célba juttatása.
A konferencia egyiptomi és afrikai felszólalói rámutattak, hogy jelenleg az intra-afrikai kereskedelem aránya mindössze mintegy 17%, noha a kontinens a világ ásványkincseinek kb. 30%-ával rendelkezik, és sok nyersanyagot – például platint – döntő részben Afrikában termelnek ki. A cél, hogy nyersanyag-exportőr helyett Afrika egyre inkább feldolgozó és termelő központként jelenjen meg.
Egyiptom mint logisztikai kapu és ipari partner
A konferencia egyik díszvendége Ibrahim Mahlab, korábbi egyiptomi miniszterelnök volt, aki elmondta, hogy a rendezvény résztvevőinek lehetősége van közös gazdasági irányvonalat meghatározni. Az afrikai országok számára fontos, hogy ellátási útvonalakat alakítsanak ki a kontinensen az ipari alapanyagok és az ipari termelőegységek között, és összehangolják a termelési folyamatokat.
Egyiptom kulcsszerepet tud vállalni ebben a folyamatban, hiszen földrajzi fekvésének köszönhetően fontos szállítási útvonalak haladnak rajta keresztül. A Szuezi-csatorna önmagában is jelentős korridor, ahol áthaladnak a nyersanyagok és a kész ipari termékek; ezen felül egész Afrika számára stratégiai kereskedelmi útvonalat jelent.
Ibrahim Mahlab szerint Egyiptom elsősorban a gyógyszeriparral, az építőanyagok előállításával, valamint a mezőgazdasági feldolgozóiparral tud hozzájárulni az afrikai közös ipar fejlődéséhez és az ipari növekedéshez.
Szuverenitás és belső fejlődési utak
A gazdasági konferencián részt vevő miniszterek, diplomaták és a magánszektorban tevékenykedő üzletemberek egyetértettek abban, hogy minden afrikai országnak külső beavatkozás nélkül, saját magának kell meghatároznia, milyen módon fejlődik, és hogyan valósítja meg a gazdasági növekedést.
Ez különösen fontos ebben az időszakban, hiszen több afrikai ország – mint például Mali, Csád vagy Niger – az utóbbi években számolta fel a gyarmati múlt még megmaradt utolsó kötelékeit, és most jutott el oda, hogy saját ipara számára használja fel hazája természeti kincseit.
A felszólalók hangsúlyozták: a kontinensnek saját fejlesztési modellre van szüksége, amely a regionális integrációt, az iparosítást és a fiatal népesség gazdasági bevonását állítja középpontba. Az Al-Ahram Hebdo által ismertetett adatok szerint az afrikai fiatalok 2036-ra a világ fiatalságának mintegy 40%-át tehetik ki, ami egyszerre óriási lehetőség és kihívás a kontinens számára.
Infrastruktúra, klímaváltozás és finanszírozás
Afrika országainak több olyan tényezővel kell szembenézniük, amelyek akadályozhatják az ipari fejlődést. Ilyenek például a klímaváltozás, a világgazdasági növekedés lassulása, illetve a pénzügyi eszközök hiánya. Sok államban problémát jelent az ipari termeléshez szükséges infrastruktúra hiánya, vagy annak lassú kiépítése.
Az egyiptomi kormány szerint ezért kiemelt jelentőségű az úthálózat fejlesztése, a vasútépítés és a vasúti közlekedés modernizációja, valamint a logisztikai központok és energia-infrastruktúra fejlesztése. Kairó azt szeretné, ha a kontinens kereskedelmi és ipari folyosóinak egy része Egyiptomon keresztül kapcsolná össze a Földközi-tengert a Szaharától délre fekvő térségekkel.
A konferencia résztvevői abban bíznak, hogy a most elindított párbeszéd éves szintű platformmá válik, amely hozzájárul az AfCFTA gyakorlati megvalósításához, az „Africa We Want” közös víziójához és az afrikai államok erősebb gazdasági összefonódásához.
